Sok horgász fejében még ma is úgy él az élővizek világa, mintha egy tó vagy folyó egyszerűen újratölthető lenne hallal. Ha kevés a fogás, telepítsünk többet. Ha gyenge az állomány, hozzunk újabb kamionnyi pontyot. A logika elsőre teljesen észszerűnek tűnik,
– Meglátod, egyszer majd összetöröm ezeket az átkozott botokat! Borbála fenyeget, inkább sziszegve, mint hangosan, szeme sötéten villog, de keze kókadtan pihen a szoknya ráncain. Borbála a feleségem. A kemény mondatra az ajtóból visszafordulok, a nagy lendülettől hátizsákom csatja a
A ponty évszázadokon át a Kárpát-medence királya volt. A történeti feljegyzések szerint a Duna és a Tisza mentén olyan hatalmas állományok éltek, hogy áradáskor szinte „kézzel” lehetett fogni a halat a kiöntésekben. Ma viszont különös paradoxon tanúi vagyunk: bár a
Khin Antal: A magyar vizák története – 1957 Kiadás éve: 1957 Oldalszám: 24 oldal Mezőgazdasági Múzeum füzetei A magyar folyó egykori óriása: a viza (Acipenser huso) ma már ritka zsákmánya a magyar halásznak. Pedig hajdan százával fogták még mázsás példányait
Ártéri halászat Kopácson Kopács ősi, kora Árpádkori magyar halászfalu a Dráva Dunába torkollásánál. Írott forrásokban először 1212-ben említik Kopach néven. Valószínűleg személynévi eredetű, magyar névadású. Az egykori római út mentén települt falu határait évente akár többször is elöntötték az árvizek,
Juliana Berners – A Treatyse of Fysshynge wyth an Angle – 1496 Érdekes, hogy a horgászatot általában egy férfias passziónak gondolják és horgász irodalmunk szerző is többnyire urak. Van itt azonban egy érdekesség. Az első nyomtatásban megjelent horgász témájú könyv
Tizenöt-tizenhat éves gyerekek voltunk, és négyen-öten összeverődve rendszeresen jártunk a Csikotára. Minden horgászt jól ismertünk, de valamennyi között talán a legjobban az öreg Petőcz Pista bácsit. Idős, ősz hajú, nagy bajuszú ember volt, de még jó erőben. Valamikor vasutas korában
Harc az óriás vizával Öreg halászok mesélték a Bagaméri-Duna-ág partján. A viza volt a legnagyobb hal az itteni Duna ágakban, hazája egyébként a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger. Itt elérheti az 1500 kg. súlyt is és 8-9 méteres hosszúságot. Akár a
Sulyom, a szegény ember gesztenyéje Csemege sulyom, jezsuitadió, szamártövis, vízidió vagy gesztenye ( Trapa natans ). Sulyomfélék ( Hydrocaryaceae ). 60-120 cm. Szára kezdetben a terméshéj szarvaival, később a kúszó gyökereivel kapaszkodik meg az iszapban. Kétféle levele van: vízbe merülő,
Amur horgászat – kérdésekkel (És tanácsok az internetről) Sziasztok, kis segítséget és tippeket kérnék az Amur horgászatával kapcsolatban. Bevallom nőiesen, direktbe, még soha nem horgásztam Amurra. Elhatároztam, az idei évet főleg ennek a halnak a becserkészésére fogom szánni. Azt már