Amikor vízgazdálkodásról beszélünk, Magyarországon még mindig sokszor a védekezés jut eszünkbe: Mit csináljunk, ha jön a víz? vagy Hogyan vezessük le minél gyorsabban a levonuló árhullámot? A hollandok ezzel szemben teljesen más filozófiát követnek: Hogyan irányítsuk és tartsuk meg a vizet az év 365 napján? Hollandiában a víz nem elhárítandó ... Tovább »
Rákászat – rákfogás A folyami rák vagy nemes rák a felsőbbrendű rákok osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül az Astacidae családjához tartozó faj. Hajdan sok halásznak, pákásznak biztosított a rákászat megélhetést vagy keresetkiegészítést. Mivel vizeink rák állománya már a múlt század elejére is jelentősen megfogyatkozott, így rákászat mint ... Tovább »
Sok horgász fejében még ma is úgy él az élővizek világa, mintha egy tó vagy folyó egyszerűen újratölthető lenne hallal. Ha kevés a fogás, telepítsünk többet. Ha gyenge az állomány, hozzunk újabb kamionnyi pontyot. A logika elsőre teljesen észszerűnek tűnik, a természet azonban egészen más szabályok szerint működik. Egy élővíz ... Tovább »
– Meglátod, egyszer majd összetöröm ezeket az átkozott botokat! Borbála fenyeget, inkább sziszegve, mint hangosan, szeme sötéten villog, de keze kókadtan pihen a szoknya ráncain. Borbála a feleségem. A kemény mondatra az ajtóból visszafordulok, a nagy lendülettől hátizsákom csatja a függöny fodrába akad, le is szakad az egész menthetetlenül, a ... Tovább »
A ponty évszázadokon át a Kárpát-medence királya volt. A történeti feljegyzések szerint a Duna és a Tisza mentén olyan hatalmas állományok éltek, hogy áradáskor szinte „kézzel” lehetett fogni a halat a kiöntésekben. Ma viszont különös paradoxon tanúi vagyunk: bár a horgászvizeink tele vannak ponttyal, a természetes szaporulat drasztikusan lecsökkent. Vajon ... Tovább »
Khin Antal: A magyar vizák története – 1957 Kiadás éve: 1957 Oldalszám: 24 oldal Mezőgazdasági Múzeum füzetei A magyar folyó egykori óriása: a viza (Acipenser huso) ma már ritka zsákmánya a magyar halásznak. Pedig hajdan százával fogták még mázsás példányait is a Dunában, s halászata nagy élmény volt. Királyok, nagyurak ... Tovább »
Ártéri halászat Kopácson Kopács ősi, kora Árpádkori magyar halászfalu a Dráva Dunába torkollásánál. Írott forrásokban először 1212-ben említik Kopach néven. Valószínűleg személynévi eredetű, magyar névadású. Az egykori római út mentén települt falu határait évente akár többször is elöntötték az árvizek, az itteniek közel ezer éven át jól megéltek a halászatból. ... Tovább »
Juliana Berners – A Treatyse of Fysshynge wyth an Angle – 1496 Érdekes, hogy a horgászatot általában egy férfias passziónak gondolják és horgász irodalmunk szerző is többnyire urak. Van itt azonban egy érdekesség. Az első nyomtatásban megjelent horgász témájú könyv szerzője egy angol Benedek-rendi szerzetes hölgy, Juliana Berners. 1496-ban jelent ... Tovább »
Tizenöt-tizenhat éves gyerekek voltunk, és négyen-öten összeverődve rendszeresen jártunk a Csikotára. Minden horgászt jól ismertünk, de valamennyi között talán a legjobban az öreg Petőcz Pista bácsit. Idős, ősz hajú, nagy bajuszú ember volt, de még jó erőben. Valamikor vasutas korában tolatás közben levágta a vonat az egyik lábát. Minden lépése ... Tovább »
Harc az óriás vizával Öreg halászok mesélték a Bagaméri-Duna-ág partján. A viza volt a legnagyobb hal az itteni Duna ágakban, hazája egyébként a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger. Itt elérheti az 1500 kg. súlyt is és 8-9 méteres hosszúságot. Akár a 100 éves kort is megélheti. A Fekete-tengerből úsztak fel ide ... Tovább »