A Dunában és nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig előfordul. A Tiszában is honos fajta. Testhossza akár az 1 métert is elérheti. Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. A homokban,
Horgászverseny a Dunán (1955)
Rákfogás Matulával Részlet a Tüskevár című filmből. – Sokat fogott? – Semmit Matula bácsi…
A süllő és horgászata A régi horgászfilm (valamikor a 80-as évekből) a dunai süllőhorgászat rejtelmeibe vezet be minket. Első sorban a tapogatás és mártogatás kerül előtérbe.
A bot két vége – 1974 A bot két vége… (Szabó László, Kiss I. György filmje)
Horgászverseny a Dunán (1958) Részlet a korabeli filmhíradóból…
Horgászok a Tiszán. I. – II. – III. (1987) Talán az egyik legszebb Magyar horgászfilm ami valaha készült. Felső-Tisza – Írta: Zabos Géza A kiskörei víztározó – Írta: Vígh József Alsó-Tisza – Írta: Zabos Géza
Dunai pecások – 1962
Növényevő halak Család: pontyfélék (Cyprinidae). A hazai növényevő halak, ebből az osztályból kerülnek ki. Jellemző képviselőik a keszegfélék és ponty. Nem őshonos növényevő halaink még az amur és a fehér busa. Növényevő halak 1. rész Növényevő halak 2. rész
Halászat és hálókötés A hálókötés eszközei a hálókötő tű és a béce vagy börcfa. Maga a hálókötő tű 25-40 cm hosszú. A kötéshez általában a rövidebbet az állításhoz a hosszabbat használták. A hálótű anyaga többnyire bodza vagy kecskerágó fa volt,