Sulyom, a szegény ember gesztenyéje Csemege sulyom, jezsuitadió, szamártövis, vízidió vagy gesztenye ( Trapa natans ). Sulyomfélék ( Hydrocaryaceae ). 60-120 cm. Szára kezdetben a terméshéj szarvaival, később a kúszó gyökereivel kapaszkodik meg az iszapban. Kétféle levele van: vízbe merülő, és vízben úszó. Vízbeli levele ágas, lehulló, keskeny szálas., mindegyik ... Tovább »
Amur horgászat – kérdésekkel (És tanácsok az internetről) Sziasztok, kis segítséget és tippeket kérnék az Amur horgászatával kapcsolatban. Bevallom nőiesen, direktbe, még soha nem horgásztam Amurra. Elhatároztam, az idei évet főleg ennek a halnak a becserkészésére fogom szánni. Azt már sejtem, hogy nem lesz egyszerű mivel egy különösen óvatos hal. ... Tovább »
Életképek a Dunán – Gink Károly felvételei Gink Károly felvételei – életképek a Dunán Balázs Béla-díjas magyar fotóművész. Gink Károly. (1922 – 2002 ) A felvételek Szász Imre – Vízparti kalauz (1958) című könyvében jelentek meg. Szász Imre (1927 – 2003) – József Attila-díjas magyar író, műfordító. A Vízparti kalauz ... Tovább »
Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) a hazai vizekben Sokan nem tudják, de az édesvízi medúza Magyarországon is előfordul. Apró termetű, néhány centiméteres, átlátszó, medúza formájú élőlényekről van szó, amelyek lüktető mozgással úsznak a vízben. Általában, a kristálytiszta vízben lehet őket megtalálni. Az édesvízi medúzák nem őshonosak Európában. Valamikor az 1920-as évek ... Tovább »
Tisztelt Horgásztársak A Fóti Gyermekváros Horgászegyesület horgászati lehetőséget biztosít, de csak korlátozott számban, mivel tó mérete csak 2,5 hektár. A horgásztó Budapesttől 10 kilométerre található, így autóval és volán busszal is gyorsan megközelíthető. A horgásztó festői környezetben, ősfás parkban fekszik. A Magyarországon őshonos halállomány szinte minden tagja megtalálható a vízben. ... Tovább »
A halszárítás részletes néprajzi leírását az Alsó-Tisza vidékéről és Komárom környékéről ismerjük; a Balatonon szintén alsó-tiszai halászokat alkalmaztak a bérlők haltartósításra. A közvetlen értékesítésre nem alkalmas apróbb halakat a hasítótanyán dolgozó asszonyok, lányok széjjelhasították megtisztították, besózták, majd oszlopok közé kifeszített zsinegre akasztották, száradni. A szárító állványzatot „zsidóutcá”-nak nevezték, utalván arra, ... Tovább »
Halászlé, az eredeti Öreg halászok feljegyzéséből kiderült, hogy a múltban a halászlé egy nagyon gyorsan elkészíthető étel volt. Télen-nyáron egyugyanazon alapanyagok felhasználásával készült – a Duna és a Tisza vidéken is. A különbség, esetleg a halászlébe kerülő halak fajtája között lehet. A dunaiban több kecsege és harcsa, a tiszaiban több ... Tovább »
A cincálásról A szakirodalmak nem, vagy csak érintőlegesen említik ezt a technikát. A mártogatáshoz és a tapogatáshoz hasonlítanám, ami sok horgász által sikeresen alkalmazott technika. A célhal süllő, kősüllő, sügér, csuka vagy akár kisebb harcsa. (Nyári hónapokban a békés halak is értékelik ezt a módszert, ha gilisztát, csontit,vagy esetleg kukoricát ... Tovább »
A viza A viza (Acipenser Huso L.) a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Orra rövid, bajuszai laposak; pajzsai elöl és hátul laposabbak; oldalpaizsai kicsinyek, egymástól távol állanak. Háta sötét-szürke, hasa fehér fehér. A magyar folyók egykori óriásai a viza – vizeikből szint teljesen eltűnt. Pedíg hajdan százával fogták, még ... Tovább »
Sajnos nagyon kevés információ lelhető fel Keglevich Jenke grófnőről. Amit biztosan tudunk, hogy Budapesten született 1921. április 23.-án és az Ausztriában lévő, Gußwerk-ben hunyt el 1983. október 5.-én. Édesapja: Keglevich István, édesanyja: Zichy Klára volt. Több vadászat és horgász témájú könyv illusztrátori feladatát vállalta el. Amikről biztosan tudunk: Nemeskéri-Kiss Sándor ... Tovább »