admin blogja



Duna delta

A 15. századtól kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része volt. Az krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát két másik megyével együtt a Moldvai fejedelemségnek juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1859-ben, a Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött Románia része lett.

A Duna, mielőtt elérné a Fekete-tengert, 2857 kilométer megtétele után három ágra szakad: legnagyobb ága az északi Chilia-ág – 116 kilométer hosszú, középen helyezkedik el a Sulina-ág 63 kilométer hosszan, délre pedig a Szentgyörgy-ágat találjuk a maga 70 kilométeres hosszával. E három ág között számtalan mellékág, csatorna, láp, nádas, homokdűne és erdő alkotja azt a növény- és állatvilágban gazdag területet, amit Duna-deltának nevezünk. A főágak között húzódó csatorna- és víziút-hálózat olyan szövevényes labirintust alkot, amelyet a Delta őslakosai sem ismernek teljesen.

A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000–10000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, haholok, törökök, tatárok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok élnek. Leggyakrabban román és ukrán beszéd üti meg fülünket, de a vendégszerető helyiek olykor megpróbálkoznak a messziről jött idegenek nyelvén is. E színes nemzetiségű lakosság kultúrája különleges csemege a néprajzkutatók számára: templomaik, temetőik, érdekes elrendezésű házaik jó okot szolgáltatnak egy kis szárazföldi sétára. A világ minden tájáról érkeznek a Duna-deltába madarászok, horgászok – vagy csak egyszerű természetkedvelők, hiszen ez utóbbiak számára is exkluzív látványossággal szolgálhat a madarak és halak népes serege mellett megfigyelhető teknősök, siklók, békák, kis- és közepes testű rágcsálók, kisragadózók megannyi fajából álló életközössége.

A Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta Bioszféra Rezervátum, 1991-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították.





Áradás = Halbőség

Áradás = Halbőség

Várhatóan már a jövő év második felében érzékelhető lesz a halászok és horgászok zsákmányában az a bőséges halszaporulat, mely a Tisza idén eddig tapasztalt magas vízállásának köszönhető - mondta Csoma Gábor, a folyó középső szakaszát kezelő Halász Kft. ügyvezetője az MTI-nek hétfőn. A folyó Kisköre és Tiszaug közé eső, mintegy 150 folyam kilométernyi szakaszát hasznosító szajoli székhelyű vállalkozás irányítója elmondta: a mezőgazdaság számos egyéb ágazatában dolgozók nehézségeivel ellentétben a halászok és horgászok számára átlagon felüli eredményességet ígérnek a Tisza idei áradásai.





Deszkán állva

Ó, micsoda stílus...





Budapesti Horgászok Egyesülete

Mint az egyesület legrégibb tagjainak egyikét, engem kért fel a szerkesztőség, hogy a keletkezés történetét röviden vázoljam.
Tehát: 1909 októberének egyik borongós délutánján történt, hogy a budai Császárfürdő előtti Duna parton Francisci Árpád, Mikes György, Moldán Alhin, Pálmay Géza és e sorok írója kedvteléssel szemlélték, miként fogott Sztanó Géza horgásztársuk rövid idő alatt két márnát. A horgászat soha ki nem menthető tárgyáról beszélgetve értünk a Margit-híd alatti rakodó-partra; itt vetette fel Francisci és Sztanó a horgászegylet alapításának eszméjét, amely általános helyesléssel találkozott. A részletes megbeszélés még aznap este folyt le a Tilly-féle vendéglőben. Ennek eredményeképpen a Pálffy-téri Borowszky féle vendéglőben 1909 október 29 én már alakuló gyűlést tarthattunk, amelyen a Sztanó Géza által kinyomatott és szétküldött meghívókra 46 horgász gyűlt egybe.

A Francisci Árpád jelölőlistája alapján történt szavazás eredménye képen elnökké: Semsey Mórt, alelnökké: Simonsits Ferencet, titkárrá: Conha Ferencet, pénztárnokká pedig Sztanó Gézát választották meg. Megválasztották ugyanakkor a választmányi tagokat és póttagokat, valamint az ellenőröket is, de ezek névsorát már nincs módomban közölni.

Megalakult tehát a várva-várt egyesület „Budapesti Horgászok Egyesülete” címen és elfogadták a Francisci Árpád akkori Kassa-Oderbergi vasúti felügyelő által szerkesztett és felolvasott alapszabályokat is, melyeket a M. kir. Belügyminisztérium 1910. évi április 6-án 41.654/V—a sz. reNdeletével hagyott jóvá. Ez alkalommal is hangsúlyozom, hogy a megalakulást első sorban Francisci Árpádnak és Sztanó Gézának köszönhetjük.

Dunai horgászjegy


A tagok sorába a megjelent 46 horgász kivétel nélkül azonnal belépett. A megalakulás fölötti öröm oly nagy volt, hogy a sporthorgászatra alkalmas vizek bérletéről is azonnal tanácskozni kezdettek.

A jóváhagyott alapszabályok szerint: „Az egyesület célja kizárólag a horgászat gyakorlásának zavartalan és eredményes biztosítása, mely cél egyrészt alkalmas vízterületek bérelése, a halállomány szaporítása, másrészt a szakba vágó felolvasások és vitatkozások rendezése s a tagoknak a horgászatban való elméleti és gyakorlati oktatása által értetik.

Dunai horgászjegy


„Az egyesület tagjai, az alapító tagok, akik egyszer s mindenkorra legalább egyszáz korona és a rendes tagok, akik évi tíz korona tagdíjat fizetnek az egyesület pénztárába. Az egyesület tagja lehet minden büntetlen előéletű, önálló keresettel bíró egyén, aki a 20. életévét betöltötte”.

Ezek az alapszabályok akkoriban teljesen megfeleltek s csak utóbb módosítottuk ezeket a viszonyok változásához mérten. A megalakulás óta immár több mint 15 év múlt el s a fokozatos fejlődés során egyesületünk jelentősen gyarapodott. Az első év 46 tagjával szemben ma már 350 rendes tagunk van s míg az első év kezdetén bérelt vizünk egyáltalában nem volt, ma több bérleten kívül oly vízterületünk is van (soroksári Duna-ág), hol tagjaink mérsékelt engedély díj fejében szép sikerrel hódolhatnak a mi testet edző és lelket gyönyörködtető kedves sportunknak.

Bányay Árpad
EInökhelyettes - 1925 Szept. 15.





Tassi horgászat

Tassi horgászat

A tassi víz igen változatos kedvelt vízterülete elsősorban a térség , Pest megye, a főváros horgászainak, ahol a Duna szinte teljes halfaunája megtalálható, a halállományt rendszeres pontytelepítéssel és ragadozó halak telepítésével is növelik.

2010. évben forgalmazott területi engedélyek :
Tagsági lappal kedvezményes 28000/ év, vagy 1800/nap
Ifjúsági: 13200/év, vagy 800/nap
Tagsági nélkül, teljes árú napijegy: 3400 Ft.

És az új 2010-es horgászrend a Tassi V-VI vízre:

Az engedély érvényes a horgászrend kiterjed a következő vízszakaszokra :





Rakéta úszós pontyhorgászat

Rakéta úszós pontyhorgászat

Újabb érdekes pontyhorgászati módszerre bukkantam. A módszer lényege: hogy a csalival megpakolt etetőúszót alatt tudjunk közvetlenül horgászni, rövid horogelőkével. A módszer nagyban hasonlít a Bagging waggler úszóhoz, de itt a csali és az etetőanya ugyan az - mégpedig csonti. Természetesen az etető rakétába kell egy kis kaja a csonti benntartásához.

A rakétaúszó maga egy szárnyas, élénk színű etetőkosár, mely kúp alakú, szárnyak vannak rajta a stabilitás érdekében és a plusz felhajtóerőt a kúp végében még egy kis polisztirol hab növeli.

A működése roppant egyszerű az úszóból kihulló csali oda vonza a halakat, és a rövid előkére szerelt lebegő horgot még az gyanakvóbb pontyok is felveszik a táplálkozás lendületében. A kapás szinte azonnal várható, amennyiben a helyen tartózkodnak halak.

Egy próbát mindenképpen megér. Nem tudom kapható-e itthon valami hasonló eszköz? Ha nem, - akkor barkácsolók előnyben....

Egy hasonló bejegyzés :
http://horgaszat.hu/irasok/erdekes-pontyhorgaszat





Egy érdekes történet - Dunaszegről - már nem vagyunk itthon

Egy érdekes történet - Dunaszegről - már nem vagyunk itthon

Dunaszeg - Osztrák tulajdonosa lett a dunaszegi bányatónak: gazdája kibővítve kavicsbányászatra készült, ám ezt a helyiek megakadályozták.

Válaszként a ˝sógor˝ megszerezte a halászati jogot: az ottani horgászegyesület bérleti díjat fizet, s bár évekig telepített, most nem foghat ki minden halat.

Több tízmillió forintért adta el a helyi szövetkezet még jó néhány éve azt a dunaszegi bányatavat, amely a védett, Alsó-Szigetköz legnagyobb morotvatavával van összekötve. A bányató medre egyenetlen, több helyütt 4–5 méter mély, de van, ahol eléri a 16 métert is. A tó halállományát részben a telepítések határozzák meg: a helyi horgászegyesület pecásai leginkább pontyot, amurt, busát, csukát, süllőt és harcsát fognak. ˝Alkut kötöttünk, tűrünk, de gondjaink akadnak a másik osztrák bérlővel˝ – mondta a Kisalföld Horgász Egyesület elnöke, Szabó Lajos.



Tartalom átvétel