A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903) • Horgaszat.hu

A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903)



Előszó
Művemet több évi tapasztalat és megfigyelés alapján írtam. Remélem, hogy a halászat egyik legkedveltebb ága: a pisztráng és lepényhalhor-gászat terén hasznosat nyújt. Iparkodtam a tudnivalókat oly térjedelemben, s ugy világítani meg, hogy azoknak már elméleti elsajátítása is a kezdőt féligmeddig kész horgászszá avassák fel. Ha munkám itt-ott nem felelne esetleg meg a várakozásnak, vigasztal az a tudat, hogy: »Nullus liber est tam malus, ut non aliqua parte prosit.«
Liptó-Bessenyőn 1903. évi május hó 15-én.
A szerző.

BEVEZETÉS

A horgászat nem egyéb, mint a halfogásnak horoggal és rendesen kedvtelésből űzött módja. Nemcsak testedző fáradozással jár, de szórakozást és üdülést is nyújt; e miatt mint sportot, hovatovább jobban és jobban felkarolják. A jó horgásznak szeretnie kell a természetet, ismernie kell a víz fekvését, természetét; az abban élő hal tulajdonságait és a víz természetéhez való alkalmazkodását; a hal táplálékát, valamint a módot, hogyan ragadja meg azt. Tudnia kell az időjárásnak, az év, sőt a napszaknak befolyását a halak s táplálékukat alkotó állatok életmódjára nézve. Értenie kell a horgászatnál szükséges szerszámokhoz, és azoknak mikénti alkalmazásához. Ha mindezen ismereteket, akár a saját, akár másnak, de vele közölt tapasztalatai nyomán megszerezte, akkor fogja csak a horgot czélszerüen és ered-ménnyel kezelhetni. A horgászatnak megkülönböztető és jellemző elnevezéseit, mindig a horgászandó halfaj adja meg. Van tehát: pisztráng-, lepényhal-, lazacz-, ponty-, csuka-, harcsahorgászat stb. Mindezen horgászati módok között bennünket leginkább a pisztráng- és lepényhalhorgászat érdekel, miért is ezen munkának főczélja a pisztráng és lepényhalhorgászatot az érdeklődőkkel megismertetni.

ELSŐ RÉSZ.
Pisztránghorgászat.

I. A pisztráng leirása.

A pisztráng (Trutta Fario L.) a lazaczfélék családjába tartozó halfaj. Teste rövid, oldalt összenyomott, rövid orra elmetszett. Szája meglehetős nagy s kettőssorú éles fogakkal ellátott. Háta sötétolajzöld; oldalai sárgászöldek, fekete és narancspiros, néha kékes színnel szegett foltokkal tarkazottak. Hasa fehér. Hátúszója olajzöld, párosúszói és alfelúszója borsárgák. Szine gyakran a víz tisztasága szerint változik. A hím teste karcsúbb s élénkebb szinű, mint a nőstényé. Europában mindenütt otthonos, s mindazon folyókat és patakokat lakja, melyek tiszta, hidegvizű forrásokkal tápláltatnak s melyeknek medre lösz-mentes. Jobban szereti a kisebb patakot, mint a folyót s nem egyszer a földből kibugyogó nagyobb forrásban is található, sőt annak föld alatt, barlangszerü ereibe is behatol és ott tartózkodik. 1 méter hosszúra és 25 kg. súlyosra is megnő s ez esetben a test színe sötétebb lesz.

A pisztráng októbertől januárig ívik, s ilyenkor ikráit: 1-2 ezret a patak sekélyvizű helyén, apró kavics vagy homokos mederbe vájt gödrökbe rakja, s azokat megtermékenyitésük után gyengéden befödi. Igen gyorsan és ügyesen úszik s annyira óvatos és félénk, hogy sokszor a felette elrepülő madár árnyékától is megijed s villámgyorsan rejte-kébe búvik. Rovarokkal táplálkozik, de megeszi a héjnélküli csigát, a férget és a kisebb halat is; sőt ha éhes, nem veti meg a kis rákot, békát, sőt az egeret sem.

Ellenségei: a lepényhal, mely ikráit, a jégmadár, mely porontyait pusztítja; úgyszintén a vidra, mely a nagyobb pisztrángot is meg fogja és megeszi. Minthogy pedig a segélyvizű patakokat sem veti meg s veszély közeledtére a part vagy a nagy kövek alatti lyukakba búvik, kézzel is megfogható. Ezt a gyengéjét használják ki a suhanczok, de leginkább a pásztorok, akik ily módon tömérdek pisztrángot pusztítanak el, még mielőtt az nagyobbra nőhetett volna. A pisztráng éjjeli álmot alvó hal lévén, éjjelenkint háromrétű szalaghálóval fogatik.
Nagy ellensége még a pisztrángnak az oltott mész, a melyből egy-két hektoliternyi mennyiség, a kisebb patak egész pisztráng állományát képes tönkretenni és kiirtani.

II. A pisztránghorgászat eszközei.

1. A halászbot.

A pisztránghorgászatnál használt halászbotnak jó erősnek, teljesen merevnek, mindazonáltal elég könnyűnek kell lennie. Hossza 3.20-3.50 m. között váltakozhatik; súlya azonban, az orsót is beleértve, 500 gramnál nagyobb ne legyen; mert az ennél nehezebb halászbot a horgász karját kifárasztja. A gyárilag készült halászbotok rendszerint egy hajlékonyabb tartalékhegygyel vannak ellátva, hogy velük ne csak pisztrángra, de lepényhalra is lehes-sen horgászni. Hogy vajjon a halászbot egy vagy több darabból áll-e, az a horgász sikerét nem igen befolyásolja. Mindamellett jobb és czélszerűbb a 3 vagy 4 darabra széjjelszedhető halászbot, a mennyiben ilyennek a hordozása sokkal kényelmesebb. A pisztránghorgászathoz nagyon ajánlhatók az amerikai szerkezetű aczél-halászbotok, de ezek közül is csak azok, melyeknél a zsinór belül futván, nem akad meg a part mentén léptennyomon található cserjésben. Ily halászbotnak a használata sok vesződségtől és bosszúságtól kiméli meg a horgászt.

2. Az in vagy zsinór.

A pisztránghorgászatnál használt in v. zsinór főkelléke, hogy tartós legyen. Vannak egyszerűen meg többszörösen összesodrott selyem vagy ken-derzsinórok. A selyemzsinór sokkal tartósabb a kenderzsinórnál, azonban hanyag bánásmód mellett – ha nem száritják ki – könnyen és rövid idő alatt elkorhad. A zsinór erőssége arányban van annak vastagságával. Legmegfelelőbb erősségű zsinór a 2/0 számu. Hossza legalább is 20 m. legyen; mert sokszor szakad, különösen ha megakadt horgunkat kiszabadítani nem tudjuk. A zsinórt mindenegyes hasz-nálata után – napfény mellőzésével – kell megszáritani és száraz helyre eltenni. Vannak még amerikai, vízhatlan anyagokkal itatott zsinórok is, melyeknek használata kevésbé ajánl-ható, mivelhogy gyakoribb használat mellett törékenynyé lesznek.

3. A horog.

A horog, mondhatni, legfőbb kelléke a pisztránghorgászatnak, minthogy ennek jóságától függ a horgász sikere. A horgok megválasztásánál arra kell ügyelni, hogy azok jó anyagból valók és meg-felelő nagyságuak legyenek. Az anyagot illetőleg vannak: lágy-, öntött- és aczélvashorgok. A lágyvashorgoknak az a hátrá-nyuk, hogy úgy megakadásuknál, mint nagyobb hal fogásánál is könnyen kiegyenesednek, hegyük könnyen meggörbül vagy eltompúl, s szakájuknak is igen kicsi az ellentálló képessége. Az öntöttvasú horgok pedig azzal a hátránynyal bírnak, hogy úgy egész testük, mint szakájuk is igen törékeny. Hátrányuk még, hogy miután he-gyük meg szakájuk salakban végződik, azokat használatbavételük előtt addig kell fenkővel vagy reszelővel élesíteni, míg a salak róluk le nem válik. Legjobb horgok az aczélból készültek, mivel ezek nagy ellentállóképességgel bírnak, nem igen törnek s úgy a hegyük, mint a szakájuk állandóan éles.

A horgok anyagát mindig azok színe árulja el. A lágyvashorgoknak színe sötétvasszürke, az öntöttvasúaknak sárgásbarna és az aczélból készülteknek kékesszínbe játszó aczélszürke. A kátrányozott vagy feketén zománczozott horgok vásárlásától óvakodjunk, mivel azok jósága igen kétes. A nagyságot illetőleg vannak: 5/0, 4/0, 3/0, 1/0 1/0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 11 és 12 számú horgok. Legnagyobb méretü horog az 5/0, legkisebb méretü pedig a 12 számú. A pisztránghorgászatnál használt horgok nagysága kell hogy arányban álljon a hal szájüregének nagyságával. Igen nagy méretü horgokkal csak igen nagy, a kis méretü horgokkal csak kisebb halat fogunk. Legmegfelelőbb méretü horgok a 2/0, 1/0, 1 és 2 számuak, melyek közül a két első szám a nagyobb, a két utolsó pedig a kisebb pisztrángok fogására használható. Mindezen horgok vagy lapo-sak vagy pedig oldaltgörbültek. Ez utóbbiak azonban jobban felelnek meg feladatuknak, minthogy a hal szájában biztosabban akadnak meg. Megjegyzendő azonban, hogy ezen horgok oldalgörbölete ne álljon el 2 miliméternél többre a horogtesttől, mert ellenkező esetben a nagyon kiálló horogcsúcs a pisztráng száját már az első, csalétek utáni kapkodáskor is érzékenyen megszúrja; miért is az a horgot kiköpi és többé nem lesz rábírható, hogy azt újra bekapja. A horgok vagy 20-30 cméternyi hosszú, erős bél-húros zsinórokkal ellátottak, vagy pedig előzsinórnélküliek. Ezek közül czélszerübbek az elsők, minthogy ezeknél az előzsinórnak a horogra alkalmazott kötése teljesen sima lévén, a giliszta ilyen kötésre akadálytalanúl és simán felhúzható. Megjegyzendő azonban, hogy ezen horgok előzsinórjai rendesen összetekerődnek, s haszná-latba vételük előtt puszta kezünkkel csak nagy nehezen simíthatók ki. Ezen úgy segithetünk, ha azokat közönséges dörzsgummival újjaink között jóerősen meghuzigáljuk. Legajánlatosabb fajtájú horgok a »Limerick«- féle edzett aczéluak, mivel ezek, testük karcsusága mellett is, a legszívósabbak s hegyük igen hosszú és finoman éles.

4. Az orsó.

Az orsó a pisztránghorgászatnál nem éppen nélkü-lözhetetlen, hanem, ha van, hasznos kiegészitő része a halászbotnak; mert csak ennek használata-kor áll módjában a horgásznak, zsinórját a szükséghez képest megereszteni vagy pedig rövidebbre szabni. Az orsó ne legyen 50-80 gramnál nehezebb, hogy a halászbot súlyát ne nagyon növelje. Jól működő fékkel legyen ellátva, hogy a csalétket bekapó és húzó pisztráng minél biztosabban ellentálló akadályra találjon. Legjobb orsók a sárgarézből vagy a nikkelből készültek. Nem ajánlatosak azonban a vasalkatré-szekkel bírók, mivel az ilyenekre felgombolyitott zsinór könnyen rozsdát fog és tönkre megyen.

5. A súlyzó.

A súlyzó szintén egyik fontos és nélkülözhetetlen kelléke a pisztránghorgászatnak, melynek feladata a csalétkes horgot a pisztráng tartózkodási helyére, a víz medrére vinni és a horognak a sebes víz általi gyors tovaragadását megakadályozni. A súlyzó ólomból készült, egyrészt azért; mert ennek rozsdája a zsinórt nem támadja; másrészt pedig azért, hogy egy és ugyanazon térfogat mel-lett sokkal nehezebb még a vasnál is. A golyó alakú ólom súlyzók 1-től 11 számig menő nagyságuak s testük felevastagságáig bevágottak. Ha ilyen nincs, használhatjuk a futóserétet is, melyet késünkkel felevastagságáig bevágunk s ezen bevágatánál fogva, a horogtól mintegy félméternyi távolságban a zsinórra erősítünk. Minél sebesebb és erősebb folyású a víz, annál nagyobb vagy annál több súlyzót kell a zsinórra feltűzni. A súlyzónak a horoghoz való közelsége a halat a csalétektől riasztja el.

6. A fenkő.

A fenkő finom kovahomokos, magunkcsiszolta vékony kődarabka, a melylyel eltompított, letört vagy salakos hegyű horgainkat megélesíthetjük. Ugyanezt a szolgálatot teszi a vaskereskedésben vett piczinyke aczélreszelő.

7. Az oldótű.

Az oldótűnek feladata: horgunkat a hal szájüregé-ből, hol azt pusztakezünkkel elérni nem tudjuk, kiszabadítani. Az oldótű 10-20 cm hosszú, egyik végén kigyónyelv módjára széjjelhasított kettőshegyű vastagabb tű, melylyel a hal szájüregében megakadt horgot a villaszerű nyelv segítségével beljebb tolván, leóldjuk s azután óvatosan kihúz-zuk. Ilyen oldótű hiányában zsebkésünkkel is kivághatjuk a horgot; ez azonban sokkal kényelmetlenebb.

8. A halászkosár.

Hogy a horgász zsákmánya a sok maczerálástól megóvassék s időelőtt tönkre ne menjen, halászkosárra van szüksége. Vannak fűzfavessző, boróka- vagy fenyőgyökerekből készült halászkosarak, melyek közül jobbak az utóbbiak, mivel tartósabbak és nem egykönynyen korhadnak. A halászkosarak nagysága különböző s rendesen 5 kg. hal-nak befogadására készültek. Fedelük megfelelő nagyságú lyukkal van ellátva, melyen át a fogott halat a fedél felemelése nélkül beledobhatjuk. A használatba vett halászkosarat gyakran kell ki-mosni és megtisztítani a halról rája tapadt s könynyen bűzös erjedésnek induló nyálkától; ne-hogy tisztátalansága a fogott halakat megfertőzze s megromlásukat elősegitse. Kivánatos, hogy kosarunk belsejét idényenként egyszer-kétszer viaszos vászonnal kibéleljük.
Halászkosarunk megfelelő hosszú s legalább 3 újj szélességű szíjjal látandó el. A túlkeskeny szíj vállunkat vágja.

III. A pisztráng csalétkei.

1. A természetes csalétkek.

A pisztráng természetes csalétkei: a földigiliszta, a legyek, a szöcske, a héjnélküli csiga, a czigányhal, a békaczomb stb. A földigilisztát mindig vastagabb végénél illetve fejénél kezdve húzzuk fel horgunkra, hogy annak vékonyabb vége a horog hegyére kerüljön; mert ellenkező esetben a horog hegyén lévő vastag fej a horognak a hal szájából való ki-csúszását segíti elő. A giliszta a horgot egészen fedje, a horogtest felsőrészéről vagy annak hegyéről nagy darabokban lelógnia soh’sem szabad; mert a horgon már egyszer volt pisztráng, még ha éhes is, ily esetben csakis a horogról nagy darabokban szabadon lelógó gilista végeket fogja lekapdosni és a horgon maradt részre rá sem hederít. A horogra egynél több gilistának feltűzése sem ajánlatos, mivel ezek szintén elősegítik a horognak a hal szájából való kicsúszását.
Földigiliszta hiányában, vagy pedig akkor, ha gilisztával való horgászatunk meddő, a többi itt már elősorolt természetes csalétkekhez kell folyamodnunk; azonban ezek használatánál is szem előtt kell tartanunk mindama körülményeket, a melyek horgászatunk sikereit elősegítik vagy hátráltatják.

A műcsalétkek.

A műcsalétkek közé tartoznak a műlegyek, műgiliszták, műbogarak és műhalak. Mindezeket azon-ban csak akkor használjuk, ha természetes csalétkekhez jutni nem tudunk, vagy pedig, ha az azokkal való horgászat teljesen eredménytelen maradt.
A pisztráng horgászatnál sikerrel használható műlegyek a következők:

Márczius és áprilisban:
Redfly, Blue dun, March Brown, Greentail, Spiderfly, Stonefly és Redspinner.

Május és júniusban:
Redspinner, Pale Brown, Gowernor, Álder és Orange.
Július és augusztusban:
Fernfly, Cinnamon, Red Ant és With moth.

Szeptember és októberben.
Iron Blue, Blue Bottle, Redspinner és March Brown.
Az egész idény alatt sikerrel használhatók a kö-zönséges házi legyeket utánzó műlegyek: Silwer Horns, Hawthor és Black Midge. Mindezeken kívül vannak még műlegyek, melyeknek potroha parafából, szárnyuk pedig a szitakötő szárnyaihoz hasonló praeparált selyemgazzéből készültek, ezek: Cork Body May Fly és Detached Rubber Body May Fly. A pisztráng horgászatnál használt műlegyek és azok horgai 7-10 számuak legyenek. A horgok alakját illetőleg jobbak azok a műlegyek, melyek oldalt görbült horoggal, vagy pedig kettős horoggal bír-nak. Az itt elősorolt műlegyek alak és színszerinti leírá-sát lásd a »műlégy« cz. fejezetnél. A műgiliszta alak és szinszerinti utánzata a termé-szetesnek. Selyemből készült és spanyol műgiliszta név alatt fordúl elő a kereskedésben. A műgilisztát kora tavasszal használjuk, a mikor a természetnek még hire sincsen. A műbogarak többnyire a cserebogár, kőszáli légy és szöcske utánzatai, a melyek azonban mereven kiálló testrészeik miatt nem igen válnak be. Úgy szintén kevés sikerrel használhatók a gummianyagból készült műhalacskák a melyek csakis igen nagy pisztránghalak horgászatánál használhatók kétes eredménnyel. Végül megemlítem, hogy a pisztráng horgászatnál használt műcsalétkek – a műgiliszta és műhalacska kivételével – mind a víz felületén úsztatandók; ezeknél a súlyzó használata teljesen fölösleges.

IV. A pisztránghorgászatról általában.

A pisztránghorgászat nagyon érdekes része a halászati sportnak. Már kora tavasszal kezdődik, s késő őszig űzhető. A lelkiismeretes horgász munkáját csakis május havában kezdi, mert a pisztráng csak akkorára hizott meg s fejlődött ki teljesen, s húsa is csak akkor kezd ízletes lenni. Szeptember vége felé már abbahagyja; mert ekkor ikrája fejlődik s húsa jóságából is veszít. Ívása idején az összes csalétkek iránt közönyös. Ívás után ezek közönye elmúlik, s mohón kap a csalétek után. A pisztráng jobban szereti a cserjés fagyökeres, alávájt partú patakrészeket. Minthogy a horgász halászbotja árnyékának láttára is villámgyorsan búvik rejtekhelyére, alacsony állásu és átlátszó víz mellett mindig rejtekhelyén keresendő. Ilyen rej-tekhelyei: a fa vagy cserjegyökér, kő és gátfal alatti lyukak. Előszeretettel tartózkodik még: malomzuhogókban, vízesésekben és örvényekben; továbbá a falun keresztül folyó patarészekben is, a hol a patakba jutott különféle ételhulladékokra halászik. E helyeken a délelőtti órákban, míg éhes horgászandó. A vízállás változásával a pisztráng tartózkodási helye is változik. Nagy szárazságok alkalmával, alacsony vízállás mellett a patak itt-ott található nagyobb mélyedéseiben egész csoportokban verő-dik össze. A pisztránghorgászat eredménye inkább függ a horgász óvatosságától, mint ügyességétől. Megkivántatik tehát, hogy a horgász a jó helyet lassan és óvatosan fürkészve közelítse meg, mert különben a pisztrángot nemcsak elriasztja, de meg is félemléti. Ilyenkor az összes csalétkek iránt közönyössé lesz. A pisztráng a csalétek bekapását a zsinór, illetve a halászbotnak párszor ismétlődő ránczigá-lásával jelzi. Ezen jelre a halászbotot megkell húzni, minekkövetkeztében a pisztráng a horogra pedző-dik. Ilyenkor sohasem szabad a halászbottal hírte-len rántani, nehogy a horog a hal szájából kiszakíttassék. Néha a pisztráng horgunkat ép úgy állítja meg, mintha az valamibe (kő, gyökér stb.) megakadt volna. Ez esetben a horgot igen óvatosan kell húzni. A pisztráng jelenlétét csakis a gilisztán látható harapások árúlják el.

Megjegyeztetik még, hogy a pisztráng délelőtt 10 óra körül és közvetlen az estelőtti órákban megyen legjobban. Ha azonban az idő borús és a légnyo-más nagy, az esetben kora reggeltől késő estig eredménnyel horgászható. Zavaros víz mellett szintén megy a hal, azonban a víznek átlátszatlan-sága gátol minket abban, hogy a jó helyeket kifür-készhessük.
A fogni szabad pisztrángnak minimális hossza 20 cm. Ezen méreten aluli pisztrángot fogni tilos.

MÁSODIK RÉSZ.

Lepényhal-horgászat.

I. A lepényhal.

A lepényhal (Thymallus vulgaris N. – pér, pérhal, pénzes, pénzespisztráng, ón, hal, timalko és tomojkó -) a lazacfélék családjába tartozó halfaj. Háta zöldesbarna, oldalai fent ón-, alant pedig ezüst szinüek, a fej közelében gyér fekete foltok láthatók. Némelyiknél ezen foltok alig vehetők észre. Has- és alfelúszói ibolyaszinüek, mellúszói sárgásak. Feje kicsiny, oldalt lapított, tompa orral. Szája nem igen nagy s két oldalt harmonikaszerüleg működő lebenyekkel alátá-masztott. A hím teste karcsúbb és világosabb szinü, mint a nőstényé.
Szereti a tiszta friss meszes vizet. Közép-Európa sebesebb folyású, hamar tisztuló s iszaptalan folyóit és azok nagyobb patakjait lakja. Inkább ked-veli a nyilt meleg s legyekben gazdag, mint a szűk, zord s legyekben szegény völgyeket. Márczius és aprílis hónapokban ívik, s ekkor a nőstény 1-3 ezer ikráját a folyó sekélyebb helyein apró kavics közé rakja.

Tápláléka: kis kagylók, csöves férgek és a legyek számos faja. Oly szűk völgyekben, melyekben az időjárás igen változó, tehát a legyek fejlődése akadályozott, a földigilisztát sem veti meg. Mindazo-náltal legjobban szereti a víz felszínén úszó legyeket, melyeket sebes ugrással vakon bekap. Ez utóbbi tulajdonságát használja ki a horgász, a mi-kor műlegyet dob neki csalétkül. Húsa igen jó, sőt mondhatni, hogy az összes halfajták közül legízletesebb; mert habár nyers állapotában fűszerszagú, elkészítése után majdnem szagtalan és minden mellékíztől mentes. A lepényhal ellenségei: a galócza, a kis halászmadár és a vidra. Éjjeli álmot alvó hal lévén, alvása közben a háromrétű szalaghalóval, vagy pedig fáklyafény mellett szigonnyal is fogható. Lelkiismeretlen halászok a lepényhal állományában nagy és pótolhatatlan pusztítást visznek véghez ivás idején a mikor azokat tömegesen az u.n.. halfogókosarakba fogják. Ilyen módon évente sok millió ikra pusztúl el; s leginkább ez az oka annak, hogy évről-évre a lepényhal állomány elszomorító módón fogy.

II. A lepényhalhorgászat eszközei.

1. A halászbot.

A lepényhalhorgászat egyik nélkülözhetetlen kellé-ke a halászbot, melynek jó tulajdonai nagyban segítik elő a horgász munkájának sikerét.

A halászbot 3,20-3,80 m. hosszú és 350-400 gramm súlyú legyen. Minél hosszabb a halászbot, annál könnyebben és biztosabban találjuk el dobá-sunkkal a czélbavett helyet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a halászbot hosszúságával arányosan nő annak súlya és hajlékonysága is; ezek pedig oly faktorok, melyekkel mindenegyes horgásznak számolnia kell. A nehéz halászbot a horgász karját fárasztja s élvezetének közepette a további horgá-szatra teljesen képtelenné teszi. A túlhajlékony halászbot pedig dobáskor folyton himbálódzik s jó hosszú idő múlik el, míg nyugvó helyzetébe tér vissza. Ezen himbálódzás következtében a vízredobott műlégy számtalanszor felugrik, úgy, hogy ha a hal helyét el is találtuk műlegyünkkel, tánczoló halászbotunk előbb rántja fel a műlegyet, mintsem azt a halnak ideje lett volna bekapnia. A túlhajlékony halászbotnak még az a hátránya is van, hogy a hal, mikor a műlegyet bekapja és lefelé húzza, abban semmiféle ellentálló akadályra nem talál, s ha csak ép azon pillanatban nem rántjuk fel, a hal a műlegyet kiköpheti. A jó halászbot legyen kissé merev. Az ilyennek az az előnye, hogy dobáskor nyomban nyugvó hely-zetbe lép és így a vele dobott műlegyet sem rántja vissza, hanem az eltalált vízfelületen úszni hagyja; továbbá, hogy a hal, amint a műlegyet bekapta s vele a víz medrére szalad, abban a pillanatban talál ellentálló akadályra s a műlégy horgára pedződik. Hogy halászbotunk 3 vagy 4 darabból álljon-e, az a körülmény sem nem növeli, sem pedig nem apasztja annak jóságát. Előnye legfeljebb az, hogy összecsomagolható és kényelmesebb a hordozása.

A halászbot vasalása legyen tartós, de annak súlyát ne nagyon növelje. Legjobb vasalás sárgarézből készült, mivel ennek a rozsdája a zsinórt nem támadja meg. Vannak olyan halászbotok is, amelyeknek fogantyú alatti vége hegyes nyárssal van ellátva. Ez arra való, hogy vele a halászbotot földbe szúrni s felszerelése czéljából fölfelé állítani lehes-sen. Ezt a nyársat azonban, mint igen kis gyakorlati értékkel bírót és csak a halászbot súlyát jelentéke-nyen növelő alkatrészt teljesen mellőzhetjük.

A kopott halászbotot idényenként legalább egyszer kell kipolítiroztatni, hogy az magába nedvessséget ne szívjon s így súlyban ne növekedjék. A különféle szerkezetű és anyagú halászbotok közül legczélszerübbek és legajánlatosabbak az amerikai szerkezetű aczél-halászbotok, de ezek közül is csak azok, melyeknél a zsinór belülről, testük hosszában futván, a zsinórt vezető karikák-nak alkalmazását fölöslegessé teszik. Az ilyen amerikai szerkezetű halászbot használatánál a horgász nincsen kitéve annak, hogy zsinórja lépten-nyomon megakadjon és őt vérig boszantsa. - A halászbot egy teljesen merev és jó erős tartalékcsúcscsal legyen ellátva, hogy alkalomadtán pisztrángra is lehessen vele horgászni.

2. Az in vagy zsinór.

A lepényhalhorgászatnak egyik nélkülözhetetlen kelléke az in v. zsinór, a mely lehet selyem vagy kenderből készült. E kettő közül megfelelőbb, nem is annyira tartóssága, mint könnyűsége miatt a selyemzsinór, a mennyiben ez a vizet magába nem igen szívja és így súlyban sohse haladja túl a bél-húros patonyt. A horgász csak úgy képes egyszerre eltalálni a czélbavett helyet, ha nem a zsinórja, hanem nagyobb súlyú patonya ugrik előre. Legjobb a legvékonyabb selyemzsinór, melyet 15 m. alúli hosszban sohasem használunk, és pedig úgy, hogy azt a halászbot hegyéről 1 esetleg 1.5 m. hosszúra megeresztjük. Az igen hosszúra megeresztett zsinórnak éppen az a hátránya, mint a túlhajlékony botnak; mert a halnak igen nagyot kell húznia, míg ellentálló akadályra talál. A zsinórt kivételesen csak akkor eresztjük hosszabbra, mikor a parttól távo-labbra fekvő helyet akarunk elérni. Ilyenkor mi magunk hozzuk létre az ellentálló akadályt azzal, hogy műlegyünket a parthoz húzzuk.

A zsinórt használata után meg kell szárítanunk, nehogy hamar elkorhadjon; ha pedig gyakrabban használjuk, idényenként legalább egyszer kell újjal felcserélni. Szeles időben sikerrel használjuk a firnisszel itatott amerikai zsinórt; mert ezt nagyobb súlya miatt a szél könnyen el nem kapja.

3. A patony.

A patony több 20-30 cm. hosszú csomósan ösz-szekötött bélhúrból álló zsinór, melyet a tulajdonképeni zsinór elébe kötünk. A patony kü-lönböző hosszúságú és vastagságú lehet. Végei fülekben végződnek, hogy azt a zsinórral összeköthessük vagy pedig, hogy annak végébe a szükséges műlegyet oda erősíthessük. A patonynak előnye, hogy átlátszóságánál fogva nem vet árnyékot a vízre, sőt a mennyiben a vizben, annak szinétől nem igen különbözik, a csalétekhez közeledő halat nem riasztja el. Hossza sohse legyen nagyobb 1-1.5 méternél, súlya pedig nagyobb legyen a megfelelő hosszúságú zsinór súlyánál.

A patony csomói arra valók, hogy rájuk a szükséges műlegyeket felköthessük s hogy azok helyükről le ne csusszanak. A mi pedig a műlegyeknek azon való elrendezését illeti, azokat akként tűzzük fel, hogy az egyiket annak végébe, a másikat pedig attól 1 méternyire kötjük fel. Kettőnél több légynek feltűzése nem tanácsos, mert már két légynek czélszerű kezelése és vezetése is nagy éberséget és ügyességet kíván.

A használatba vett patonynak egyenesnek kell lennie; mert az összetekeredett patonynak ugyanaz a rossz tulajdonsága van, mint az igen hosszú és nagy körívben csüngő zsinórnak t. i. a halnak na-gyot kell húznia a csalétken, a mig az kiegyenesedik s míg benne ellentálló akadályra talál. Sok horgász a patonyát kalapja kőrül csavarja, minek folytán az szerpentines alakot ölt. Az ilyen összeteke-redett patonyt ugy egyenesítjük ki, hogy azt kö-zönséges dörzsgummival újjaink között párszor meghuzzigáljuk. A patony legalább két hónaponként cserélendő fel újjal, mert a sok ázás következtében korhad és törékenynyé válik. Az ilyen megviselt patonyt a hal könnyen leszakíthatja a legyes felszereléssel együtt.

4. Az orsó.
Az orsó a lepényhalhorgászatnak szintén nélkülözhetetlen kelléke. Alkalmazásával a horgunkra pedrődött lepényhalat kifárasztjuk s elejét vehetjük annak, hogy leszakadjon. Bővebb leírását lásd a pisztránghorgászat megfelelő fejezeténél.

5. Az oldótű.
Ugyanaz, mint a pisztránghorgászatnál.

6. A fenkő.
Ugyanaz, mint a pisztránghorgászatnál.

7. A halászkosár.
Ugyanaz, mint a pisztránghorgászatnál.

8. A lábbeli.
Nyáron, száraz idő beálltával a folyók vize nagyon leapad s a partok mentén igen sekély. Ilyenkor a lepényhal a folyó közepe felé húzódik. Hogy tehát a horgász ezen a parttól távolabb eső helyeket elérje, kénytelen a vízbe menni és úgy horgászni. Hogy ilyenkor meg ne fázzon, vagy hogy didergése munkájában ne zavarja, kénytelen megfelelő, jó erős és vizhatlan lábbelit használni. Ezen czélra legjobb a hosszúszárú gummi- vagy jó zsíros bőrből készült bagaria csizma. Használható még a jó erős »Bergsteiger«, de ehhez hosszúszárú s nadrágszerü gummiharisnyát kell húznunk. A bőrből készült lábbeliek talpa mindenkor talpszegek-kel verendő ki, hogy a horgász lába a vízmeder sikamlós kövezetén el ne csússzon. Meleg időjárás és meleg víz mellett nem árt a horgásznak, ha olyan lábbelit használ, a melybe a víz is behatol. (A gyakori lábfürdő a kellemetlen lábiz-zadást szünteti meg.)

III. A lepényhal csalétkei.

A természetes csalétkek.

A lepényhal természetes csalétkei között első sor-ban említendő a földigiliszta, melylyel azonban csakis oly zárt, árnyékos és hideg völgyekben horgászhatunk sikerrel, a melyek legyekben nagyon szegények. Nyilt, meleg völgyek vizeiben, a hol a lepényhal bőviben van a természetes legyeknek, a földigilisztára rá sem hederít. Mindazokon helye-ken, a hol földigilisztával való horgászatunk sikerrel járt, kis szöcskével és héjnélküli csigával is hor-gászhatunk. Mindezen itt elősorolt csalétkek alkalmazásánál az eljárás és a horgászati eszközök is ugyanolyanok, mint a pisztránghorgászatnál. Megjegyzendő azonban, hogy míg a pisztráng a csalétkes horog bekapását annak egy vagy többszöri rángatásával jelzi, addig azt a lepényhal minden jeladás nélkül csak megállítja, mintha az valamiben megakadt volna.
A természetes csalétkekhez tartoznak még a legyek, melyeket mindenütt jó eredménynyel használhatunk, de azok keresése és kezelése a horgász türelmét nagyonis próbára teszik. A természetes legyeket már azért sem érdemes használni, mert azok manapság természethű utánzatokkal helyettesíthetők.

2. A műcsalétkek.

A lepényhal horgászatnál legsikeresebben használt műcsalétkek: a műlegyek. A műlégy manapság a lepényhalhorgászatnak nélkülözhetetlen kelléke, melynek czélszerü és ügyes –megválasztása és alkalmazása nagyban segíti elő a horgász sikerét.
Leginkább ajánlható műlegyek a 12 számuak és laposhorguak. Ennél nagyobb számú, illetve kisebb nagyságú műlegyek használata nem tanácsos, mivel azok kicsiny méretük miatt, a lepényhal szájában csak gyengéden akadnak meg, s így abból könnyen kicsúszhatnak. A kisebb számú illetve nagyobb testű műlegyekre a lepényhal csak gyéren ugrik; azokat legfeljebb estiszürkületkor használhatjuk sikerrel.
Laposhorgú legyeknek használata azért tanácsosabb, mert azok rendesen a lepényhal erős alsó álkapcsában vagy oldallebenyeiben akadnak meg. A kiforditott horgú legyeknek használata azért nem ajánlatos, mert az ilyen műlégynek horgát a víz árja fellöki, illetve a kiforditott oldalát mint akadályt fölfelé fordítja. Az ilyen műlegyet bekapó hal, leg-több esetben a gyenge és könnyen szakadó felső alkapocsnál fogva pedződik a horogra. Úgy a lapos, mint a kiforditott horgú műlegyeken kívül vannak még az u. n. kettőshorgú műlegyek is, melyek azonban nagy testük miatt csakis az esteli órákban alkalmazhatók.

A lepényhalhorgászatnál sikerrel használható mű-legyek a következők:

Május és júniusban:

Redspinner, Dark March Brown, Iron Blue, Turkey Brown, Greentail és Little Dark Spinner.

Július és Augusztusban:

August Dun, Light March Brown, Sand Fly, Cinnamon, Hofland’s Fancy, Cow Dunng és Bee Fly.

Szeptember és októberben:

Sand Fly, Bee Fly, Stone Fly, Red spinner és Pale Brown.

Ezeken kivül majdnem az egész idény alatt sikerrel használhatjuk első légynek az » Ed-mead«, második légynek pedig a »Wickham’s Fancy« nevű műlegyet. Nyáron pedig esteli szürkületkor úgy első, mint második légynek nagyon jól válik be a szürkésfehér szinű »White Moth.«
A lepényhal alkalmazkodik a természet jelenségeihez. Ezen okból nem szabad erősen ragaszkodnunk a halászkalendáriom által előirt műlegyek használatához, különösen a magas fekvésü zord és változékony időjárásu helyeken; mert igen gyakran megesik, hogy a hónapok valamelyikére előirt légy a zord és kedvezőtlen időjárás következtében sok-szor egy hónappal is későbben jelenik meg, s éppen azért a jó és ügyes horgász mindig a természetet figyeli meg és a szerint választja és használja műlegyeit. Megjegyzendő még, hogy estszürkületkor és borús időben mindig világosabb szinü legyeket kell hasz-nálni, hogy azokat a lepényhal könnyebben észrevehesse.

IV. A lepényhalhorgászatról általában.

A lepényhalhorgászat számtalan forsza illetve fogása miatt, valamennyi halászati mód közül a legérdekfeszitőbb, de egyúttal legnehezebb is. Elsajátitása éles megfigyelést és sok kitartást igé-nyel. A ki a lepényhalhorgászatot rövid idő alatt, úgy akarja elsajátítani, hogy munkája sikerrel járjon, annak a következő, kérdés- és feleletekben megvilágitott dolgokra kell ügyelnie.

1. Milyen eszközökkel szerelje fel magát a horgász?
A horgász mielőtt útjára indulna a következő eszközökkel szerelje fel magát:

I. Halászbot.
II. Egy köteg legalább 15 m. hosszú zsinór.
III. Orsó
IV. Két patony
V. Fenkő v. reszelő
VI. Oldótű.
VII. Zsebkés.
VIII. Dörzsgummi.
IX. Több különböző fajtáju műlégy.
X. Halászjegy

2. Mit kell megfigyelnie és tekintetbe vennie a horgászat megkezdése előtt?
Mindennek előtt meg kell figyelnie az időjárást. Ha szeles az idő, meg kell állapítania a szél irányát. A folyó azon oldalán lehet csak sikerre horgászni, a honnan jön a szél; mert ha az ellenkező oldalon, illetve a szélellen horgászik, nemcsak a parttól távolabbra fekvő helyeket nem tudja elérni dobásával, de zsinórját még a parthoz közel fekvő vízfelü-letről is felkapja a szél s mindenestül partra veti. Igen szeles időben csakis magas vagy sűrűn cserjés parton lehet horgászni, a hol még ilyenkor is szélcsend van. Tiszta, verőfényes napon, hacsak lehet, mindig a folyó napos oldalára (a honnan süt a nap) kell mennünk, hogy a vizfelületről visszaverődő napsugarak a szemet ne kápráztassák.

3. A napnak melyik szakában és milyen időjárás mellett megyen legjobban a lepényhal?
Tavasszal és ősszel jobban megyen a déli órákban, mint a reggeli és esteliekben; nyáron pedig fordít-va. Az időjárást illetőleg meg kell jegyezni, hogy a lepényhal legjobban megyen a hideg borús, esős vagy szeles időben; mert ilyenkor a legyek mind a folyó vízfelületén, mint legmélyebben fekvő, s igy legmelegebb hőmérsékletű helyét keresik fel s a lepényhalak által elkapdostatnak. Ilyenkor szinte látni lehet, hogy az egész lepényhal állomány mozgósitva van. Néha tapasztaljuk, hogy a lepényhal a tiszta idő közepette is jobban megyen akkor, ha a nap csak rövid időre is felhő mögé búvik. Szóval a lepényhal horgászatnak jobban kedvez a rossz mint a szép időjárás. A horgászatra alkalmas idő előhirnökei még a folyó víz felett repkedő fecskék, melyek a víz felületén úszó légy sokaságra vadásznak.

4. Milyen vizben és milyen helyeken kell keresni a lepényhalat?
A lepényhal jobban szereti a sebesebb, mint a lassúfolyású vizet. A folyónak állóviz részeiben egyáltalán nem is tartózkodik.
Leginkább a nagy eséssel bíró sebes folyásu folyó részletek alatt található; kanyarodásoknál pedig mindig a folyó konkáv (homorú, hónaly) partján keresendő. Esős időben avagy esteli órákban leereszkedik a lassúbb folyásu és simább tükrű víz részeibe is.

Előszeretettel tartózkodik az u. n. habvonalak alatt, melyek a folyóviznek valamely szilárd tárgyhoz (kiszöggelő gát, komp, tutaj és csónakhoz) való ütődése, vagy pedig a folyóvizének partfelé menő és a parttól visszaverődött hullámainak összecsapásából a part mentén képződnek. Ilyen habvonal képződik még ott is, a hol a folyó vize a beléje torkoló patak vizével összejön. Ezen habvonalakba a vizen uszó legyek is összegyüjtetnek, melyeket az odasereglett s zsákmányra bizton számító le-pényhal bekapdos. Zavaros víz mellett is lehet horgászni; ilyenkor azonban föl kell keresni a folyó azon részeit, a hol a víz igen sekély, vagy pedig a műlegyet közvetle-nül a part mentén kell vezetni.

5. Hogyan kell kezdeni a horgászatot?

A horgászatot akként kel megkezdeni, hogy a mű-legyet halászbotunk segitségével a kiszemelt vízfelületre gyengéden dobjuk s azon, - a természetes legyet utánozván, - lefelé úsztatjuk. Hogy azonban a víz területét jól használjuk ki, műlegyünket mindig beljebb és beljebb dobjuk, s a parttal párhuzamosan lefelé úsztatjuk. A lepényhal rendszerint csak azokat a legyeket kapja be, a melyek vele szembe úsznak, az oldalt úszó légy után csak nagyon gyéren ugrik.

Ha horgászat közben látjuk, hogy a lepényhalak műlegyünket többszöri ugrásuk daczára sem kapják be, akkor biztosra vehetjük, hogy a használatba vett műlégy vagy nem eléggé hű utánzat vagy pedig csak annak szine nem felel meg a domináló természetes légynek, miért is azt egy másikkal kell felcserélnünk. Ha látjuk, hogy műlegyünket a halak bekapkodják, de a horogra nem pedződnek, akkor a horog tompa vagy a hegye törött, tehát megélesitendő; ha pedig a horogra pedződött hal könnyű szerrel elmenekül, akkor biztos, hogy a horog szakája letört, miért is az ilyen hasznavehetetlenné vált műlégy másikkal cserélendő fel.

A lepényhal a csalétekre rendszerint háromszor ugrik többször nem igen; és pedig azért, mert az egymás utáni ugrálás következtében elfárad. Ujra csak 10-20 percz mulva ugrik. Dobásunk alkalmával néha az első légy észrevétle-nül kifordul s horgánál fogva az előzsinórba akad. Az ilyen kifordúlt légyre a lepényhal nem ugrik, miért is a műlegyet ne mulasszuk el gyakrabban megnézni és esetleg megigazítani. Ha különben jó helyen, megfelelő horgászati eszközzel sem fogunk többszöri dobás mellett; akkor valószinű, hogy ott galócza tartózkodik, a mely a lepényhalakat elriasztotta.

6. Hogyan bánjunk a horgunkra pedzett lepényhal-lal?

A felpedzett nagyobb lepényhalat sohse szabad halászbotunk hirtelen rántásával a vízből kiemelni, mert különben a horogról leszakad. Amennyiben pedig akkor is könnyen leszakadhat, ha maga rángatódzik, vagy ha a sebes víz erősen sodorja, azért mindig tanácsos ilyenkor orsónk fékjét megereszteni és engedni a halat lefelé úszni. A lepényhal 5-8 méternyi távolban megáll. Ekkor látunk hozzá annak kifárasztásához azáltal, hogy orsónk segít-ségével hol magunkhoz húzzuk, hol pedig tovább futni hagyjuk mindaddig, míg viczkándozásait abba nem hagyja. Az igy már teljesen kifárasztott halat kezdjük csak azután a vízből kiemelni. Ez az eljárás úgy történik, hogy a halat, teste felehoszáig a vízből kiemeljük s annak felületén gyengéden magunkhoz csúsztatjuk. Mint minden halnak, úgy a lepényhalnak a teste is igen sikamlós nyálkával van bevonva, mely arra való, hogy a víz surlódását legyőzze, s hogy még a legsebesebb ár ellen is úszni tudjon. A fogott hal ezen síkámlós nyálka segítsé-gével csúszik a víz felületén, akárcsak a szán a sima jegen. A kihorgászott halat mindig közvetlenül annak mellúszói alatt kell kezünkbe fogni; mert az ennél feljebb vagy lejebb fogott hal könnyen siklik ki kezünkből és elmenekül. Mielőtt a műlégytől óvatosan megszabadított halat halászkosarunkba dobnók, a rajta elősködő pióczáktól kell megtisztítani, nehogy azok a halászkosarat beszenyezzék.

7. Milyen méretű lepényhalat szabad fogni?

Csak olyan lepényhalat szabad fogni, a melynek hossza szája csúcsától – farka végéig mérve leg-alább 25 cm.
8. Saját személyét illetőleg mire kell vigyázni a horgásznak. Minden horgásznak saját személyét illetőleg ügyelnie és vigyáznia kell arra, hogy a) ruházata meleg, erős és vízhatlan legyen; b) hogy a vízhez felhevült állapotban sohse menjen és a vízben való horgá-szat alkalmával semmiféle italt magához ne ve-gyen, mert mentől nagyobb a test meg a víz hőmérséklete közötti különbség, annál könynyebben kezd fázni, úgy hogy sokszor e miatt a horgászatot is kénytelen abbahagyni. Mindezeken kivűl a jó horgász figyelmét ne kerülje el a vízfogókból jövő faúsztatásra használt víztö-meg megjelenése; mert ilyenkor, ha a folyó víze a vízfogóktól távolfekvő helyen nem is zavaros, a lepényhal mégis megérzi és az összes csalétkek iránt közönyös. Ezen közönyössége mindaddig tart, míg a folyó vize teljesen le nem apad és ki nem tisztul. Ezt az apadást a partok vizetérintő száraz kövezetén látható széles nedves sáv jelzi. A vízfogókból jövő víztömeg megjelenését a folyó alsóbb résziben, a hová már tisztultabb állapotban jön, arról ismerjük meg, hogy a víz tele van min-denféle szokatlan lim-lommal, pl. cserje vagy fű-gyökerekkel; a partok túltevék, a part melletti kö-vezet szine pedig nem sötét zöldes, mint az állan-dóan víz alatt lévőé, hanem fehéres, a mi azt bizonyitja, hogy csak nem rég került víz alá.

Végül megjegyzendő, hogy, aki másnak területén a tulajdonos beleegyezése nélkül horgászik, orvhalászati kihágást követ el s feljelentése esetén a hatóság által érzékeny pénzbirsággal sujtatik. A halász-jegy nélküli horgászat is kihágást képez még akkor is, ha van ugyan halászjegyünk, de azt magunkhoz venni elfelejtettük és az ellenőrző rendőri köze-geknek felmutatni nem tudjuk.
A halászjegy esetről esetre a csendőrök és pénzügyőrök kivánságára felmutatandó.

A műlégy.

A műlégy a természetes légynek vagy bábjának alak és szinszerinti utánzata. A műlégy alkatrészei: a horog, potroh, szárny, láb, szakál és fark. A műlégy horga különböző jóságu anyagból ké-szült; nagysága arányban áll a műlégy testének nagyságával. Potroha színes pamut, selyem gummi vagy parafa anyagból szokott lenni; szárnyai különféle színes tollazatból, preparált selyemgazzé vagy kis halpikhelyekből; a szakál, a lábak meg a fark festetlen vagy pedig különféle szinre festett teveszőrből készítvék. A műlegyeken kívűl készittetnek még azoknak bábutánzatai is, a melyek csakis potroh és két ol-dalt álló s lábakat utánzó sörte alkatrészekből állanak, melyek szintén műlégy elnevezéssel for-dulnak elő a kereskedésben. Mindezen műlegyek 15-20 cm. hosszú s fülben végződő, vékony bélhúros előzsinorral vannak ellátva, melynek segítségével a patonyra erősíthetők. Legczélszerűbb műlegyek azok, melyeknél az előzsinór nem igen vékony és nem igen könnyen szakad; továbbá azok, melyeknél a fül nem hurkos, hanem egészen sima kötésü, mert a hurkos fülü műlégy használatkor folyton a patonyra tapad és szinte meggátolja azt, hogy a hal bekapja.

A műlegyek számtalan fajtában s 16-féle nagyság-ban kaphatók a kereskedésben. A számok 1-től 16-ig mennő sorban emelkednek s fordított vi-szonyban állanak a műlégy nagyságával, t. i. minél nagyobb számú a műlégy, annál kisebb a horga meg a testalkata, és megfordítva. Igaz ugyan, hogy ezen szabálytól elterőleg is gyártatnak nagyobb testü s mindazonáltal kis horgú műlegyek; azonban ezeket használni nem tanácsos azért, mivel az aránytalanúl nagy és vastag testü műlegyek előse-gítik a horognak a hal szájából való megaka-dásnélküli kicsúszását.

A műlegyek horgainak alakját illetőleg, vannak: egészen lapos, oldalt görbült és kettős horgokkal ellátott műlegyek, melyek közül az elsők a lepény-hal horgászatnál a két utóbbi inkább a pisztráng-horgászatnál használhatók sikerrel. A műlegyek horgainak anyagát illetőleg vannak: lágy – öntött – és aczélvashorgúak. Lásd a pisztránghorgászat » horog « cz. fejezetét. A horgászathoz szükséges műlegyek vásárlásánál arra kell ügyelnünk, hogy azok mindama jó tulaj-donságokkal birjanak, a melyek itt elősoroltattak; mert ellenkező esetben fárasztó munkánk sikerét tesszük koczkára és pénzünket dobjuk ki haszontalanúl.

VI. A kereskedésben leggyakrabban előforduló műlegyek alak és színszerinti leirása.

1. Blue Dun. (Potomanthus rufuscens.)
A légy alapszine világos szürke; középvastag teste világosszürke, fekete vagy sárga selyemszállal fer-dén csikozott. Szakál és farksörtéi, nemkülönben a szárnyai is világos szürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

2. August Dun.
A légy alapszine kávébarna; teste kávébarna sárga selyemszálakkal ferdén csíkozott, szakálsörtéi vö-rösesbarnák, farksörtéi pedig feketék. Szárnyai világosbarnák, sötét sávokkal. Lepényhalhorgászatnál előnyösen használható.

3. Iron Blue. (Cloeon diptera.)
A légy alapszine ólomszürke; középvastag teste világosbarna, fekete selyem v. ezüst szálakkal fer-dén csikozott. Szakál meg farksörtéi olomszürkék, szárnyai galambszürkék. Ugy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

4. Black Palmer.
A báb alapszine fekete; rövid, középvastag teste szintén fekete, ezüst szálakkal ferdén csikozott Kétoldalt álló potrohsörtéi feketék. Pisztránghorgászatnál használják, de nem nagy sikerrel.

5. Cooktail.
A légy alapszine piszkos czitromsárga; teste világos szürke ezüst szálakkal ferdén csikozott, szakál és farksörtéi kávébarnák. Szárnyai piszkos czitromsárgák. Inkább pisztráng, mint lepényhal horgászatnál alkalmazható

6. Thorn Fly.
A báb alapszine vörösbarna; vastag teste zöld szinű, felülete bolyhos. Kétoldalt álló potrohsörtéi vörösek és kávébarnák. Pisztránghorgászatnál használható.

7. Apple Green.
A légy alapszine galambszürke; Karcsú teste zöld, szakálsörtéi ólom-, szárnyai pedig galambszürkék Ugy a pisztráng, mint a lepényhalhorgá-szatnál használható

8. Olive Upright
A légy alapszine czitromsárga; középvastag teste hamuszinü, ezüst vagy kávébarna szalakkal ferdén csíkozott. Szakál sörtéi világosbarnák és sárgák, fark sörtéi és szárnyai czitromsárgák. Inkább piszt-ráng, mint a lepényhalhorgászathoz ajánlható

9. Water Cricket
A báb alapszine fekete; középvastag teste piros, ezüst v. arany szálakkal ferdén csikozott. Kétoldalt álló potrohsörtéi feketék. Pisztránghorgászatnál használható.

10. July Dun.
A légy alapszine piszkos czitromsárga; középvastag teste aczélszürke, ezküst szálakkal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi aczélszürkék és fe-keték, farksörtéi világosszürkék. Szárnyai piszkos czitromsárgák. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható. Nem nagyon ajánlható.

11. Pale Brown. (Baetis longicauda.)
A légy alapszine vörösbarna; középvastag teste kávébarna, ezüst v. aranyszálakkal ferdén csikozott Szakálsörtéi kávé- és vörösbarnák. Szárnyai vörösbarnák. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használandó.

12. Light Whirling Dun. (Cloeon fuscata.)
A légy alapszine galambszürke; középvastag teste simán galambszürke, szakálsörtéi vörösbarnák, farksörtéi világosbarnák. Szárnyai galambszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

13. Shaw Fly.
A légy alapszine világos sárgásbarna; középvastag teste világos sárgásbarna. Szakál sörtéi világos-, vörösek és kávébarnák. Szárnyai világos sárgásbar-nák. Lepényhalhorgászatnál használható.

14. Wrentail.
A báb alapszine kávébarna; középvastag teste vilá-gosbarna, kétoldalt álló potrohsörtéi kávébarnák. Inkább a pisztránghorgászathoz ajánlható.

15. Dark Whirling Dun.
A légy alapszine vörösbarna; középvastag teste vörösbarna, szakálsörtéi vörösek és világosbarnák vegyest. Farksörtéi világosbarnák. Szárnyai világos aczélszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

16. White Meth.
A légy alapszine fehér; karcsú teste, szakálsörtéi meg a szárnyai fehérszinüek. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál nyári estszürkületkor elő-nyösen használható.

17. Sand Fly.
A légy alapszine sárgásbarna; középvastag teste sárgásbarna, sárga selyemszálakkal ferdén csikozott, szakálsörtéi sárgák és vörösbarnák ve-gyest. Szárnyai sárgásbarnák. Lepényhal-horgászatnál használható sikerrel.

18.Gowernor
A légy alapszine vörösesbarna; vastag teste boly-hos, zöld, gombostűnagyságú és narancs-sárgaszinü farral. Szakálsörtéje vörösesbarna, szárnyai pedig világosbarnák sötét sávokkal. Jó sikerrel használható úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál.

19. Gold Palmer.
A báb alapszine vörösesbarna; karcsú teste arany-sárga, kétoldalt álló potrohsörtéi vörösek és kávésbarnák. Kivált pisztránghorgászatnál hasz-nálható.

20. Hawthorn.
A légy alapszine fekete; rövid teste, bolyhos fekete, szakálsörtéi szintén feketék Szárnyai világosszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhal-horgászatnál nagy sikerrel használható.

21. Red Ant. (Formica rubra)
Világosszürke alapszinű s a hangyalegyet utánzó légy; karcsú teste piros, végén kis lencsenagyságú, bolyhos, zöld farral. Szakálsörtéi vörösbarnák, szárnyai pedig világosszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál meglehetős sikerrel használható.

22. Spider. (Animesora obscura.)
A légy alapszine világosszürke; középvastgag teste világosszürke, úgyszintén a szakálsörtéi is. Szár-nyai világosbarnák s sötéten sávosak. Lepényhalhorgászatnál használhatók.

23. Fern Fly.
A légy alapszine világosbarna; karcsú teste arany-sárga, fekete szálakkal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi világosbarnák, szárnyai ólomszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhal-horgászatnál kielégitő sikerrel használható.

24. Stone Fly. (Perla bicaudata.)
A légy alapszine világosbarna; középvastag teste világosbarna, végén narancssárga színü farral. Szakálsörtéi vöröses kávébarnák, farksörtéi szintén kávébarnák. Szárnyai világosbarnák s sötéten sávosak. Úgy pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

25. Alder.
A légy alapszine vörösbarna; vastag teste bolyhos, zöld, szakálsörtéi feketék. Szárnyai vörösbarnák, sötét sávokkal. Pisztránghorgászatnál használható.

26. Red Palmer.
A báb alapszine sötétvörös-barna; meglehetős vastag teste piros, bolyhos és fekete szálakkal fer-dén csikozott. Kétoldalt álló potroh sörtéi sötétvörösbarnák. Pisztránghorgászatnál használható.

27. Cochabondhu.
A báb alapszine sötétvörös-barna; rövid teste bolyhos, zöld szinű, kétoldalt álló szakálsörtéi sötétvörösbarnák. Pisztránghorgászatnál használ-ható.

28. Yellow May Dun. (Ephemera vulgata.)
A légy alapszine czitromsárga; vastag teste testszinü, ezüst szálakkal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi nagyon gyérek és világosszürkék. Szárnyai nagyon hosszúak, czitromsárgák s fekete pettyesek. Csakis pisztránghorgászatnál használ-ható.

29. Soldier Palmer.
A báb alapszine piros; középvastag teste piros, fekete, bolyhos szálakkal ferdén csikozott. Kétoldalt álló szakálsörtéi vörös és kávébarnák. Piszt-ránghorgászatnál használható.

30. Grey Palmer.
A báb alapszine ólomszürke; vastag teste zöldes szinü és bolyhos, kétoldalt álló szakálsörtéi ólom- és világosszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál csak kétes sikerrel használ-ható.

31. Light March Brown.
A légy alapszine kávébarna; középvastag teste kávébarna, fehér vagy ezüstszinü szállal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi kávébarnák, farksörtéi szintén kávébarnák és hamuszürkék. Szárnyai világos-barnák, sötét sávokkal. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

32. Dark March Brown.
Az előbbivel mindenben megegyezik csak a szakál sörtéje sürübb, szárnyai pedig kávébarnák.

33. Red Spinner. (Potomanthus rufuscens.)
A légy alapszine vörösesbarna; középvastag teste piros, ezüst szállal ferdén csíkozott. Szakál meg farksörtéi vörösesbarnák, szárnyai világos ólomszürkék. A lepényhalhorgászatnál használható.

34. Dew Fly.
A légy alapszine ólomszürke; karcsú teste narancssárga, szakálsörtéi vörösesbarnák. Szárnyai ólom-szürkék. A lepényhalhorgászatnál használható.

35. Cinnamon.(Limnophilus stigmaticus.)
A légy alapszine világossárgásbarna; karcsú teste világosbarna, sötétbarnaszinü szállal csikozott. Szakálsörtéi vörösbarnák, szárnyai világossárgásbarnák. Úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használható.

36. Orange Governer.
A légy alapszine vörösbarna; teste vastag, bolyhos, zöld, végén kis lencse nagyságú s narancssárga szinü farra. Szakálsörtéi vöröses-barnák, szárnyai világosbarnák s sötéten sávozottak. Pisztránghor-gászatnál használható nagy sikerrel.

37. Gravel Red.
A báb alapszine piszkosfehér; középvastagságú teste piros s fekete bolyhos szálakkal csíkozott. Kétoldalt álló szakálsörtéi piszkosfehérek. Lepényhalhorgászatnál lehet használni. Nem ajánl-ható.

38. Derbyshire Bumbie.
A légy alapszine kávébarna; középvastag teste világosszürke, szakálsörtéi feketék. Szárnyai kávé-barnák. A pisztránghorgászatnál használható.

39. Francis.
A légy alapszine világos ólomszürke; középvastag teste piros, bolyhos, zöld szállal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi meg szárnyai világosólomszürkék. Különösen a lepényhalhor-gászatnál használható sikerrel.

40. Greentail. (Limnophilus striatus.)
A légy alapszine vörösbarna; középvastag teste világosbarna, végén lencse nagyságú s zöld szinü farral. Szakálsörtéi ólomszürkék, szárnyai vöröses-barnák. Pisztráng és lepényhalhorgászatnál hasz-nálható.

41. Hofland’s Fancy.
A légy alapszine vörösesbarna; karcsú teste sötétpiros, szakál és farksörtéi vörösbarnák. Szárnyai sárgásbarnák s sötéten sávosak.

42. Pale Evening Dun.
A légy alapszine piszkos czitromsárga; karcsú teste világosbarna, szakálsörtéi ólom, farksörtéi pedig világosszürkék, csakis a lepényhalhorgá-szatnál használják. Kevésbé ajánlható.

43. Willow.
A báb alapszine hamuszürkés; középvastag teste világosszürke s fehér szállal csíkozott, kétoldalt álló szakálsörtéi hamuszürkék. A lepényhalhorgászatnál használható kétes sikerrel.

44. Orange.
A légy alapszine hamuszürke; karcsú teste narancssárga, szakálsörtéi ólom-, szárnyai pedig hamuszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhal-horgászatnál jó sikerrel használható.

45. Red Hackle.
A báb alapszine sárgásbarna; rövid teste vastag, bolyhos és zöld, kétoldalt álló szakálsörtéi sárga-vörösbarnák. Kevés eredménnyel a pisztránghorgá-szatnál használható.

46. Red Fly (Nemura nebulosa.)
A báb alapszine kávébarna; vastag teste piszkosan fehér, végén lencse nagyságú karminpiros farral. Alsó szakálsörtéi karminpiros, felső szakálsörtéi pedig kávébarnák. Kielégítő sikerrel a pisztráng-horgászatnál használható.

47. Greenwell’s Glory.
A légy alapszine sötétsárgásbarna; karcsú teste fűzöld, fehér vagy ezüst szállal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi és szárnyai sötét-sárgásbarnák, sötét sávokkal. A lepényhalhorgászatnál használható jó sikerrel.

48. Alder.
A légy alapszine vörösesbarna; vastag teste bolyhos, zöld, szakála meg a szárnyai vörösbarnák. Jó sikerrel a pisztránghorgászatnál használható.

49. Brown Palmer.
A báb alapszine vörösbarna; középvastag teste sötétpiros, fekete, bolyhos szállal csíkozott. Kétol-dalt álló szakálsörtéi vörösesbarnák. A lepényhalhorgászatnál használjuk, de nem nagy sikerrel.

50. Jenny Spinner.
A báb alapszine fehér; teste karcsú, fehér szinü, végén gombostű nagyságú piros farral. Kétoldalt álló szakálsörtéi fehérek. Nyári meleg estéken a lepényhalhorgászatnál némi sikerrel használjuk.

51. Silk Spinner.
A légy alapszine vörösesbarna; középvastag teste piros, ezüst szállal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi vörösek, farksörtéi pedig sárgásbarnák. Szárnyai világosólom-szürkék. Esős-borús időben a lepényhalhorgászatnál használjuk jó sikerrel.

52. Coachman.
A légy alapszine sárgásvörösbarna; vastag teste zöld és bolyhos, szakálsörtéi sárgásvörösbarnák, szárnyai pedig világos szürke szinüek. Pisztránghorgászatnál használjuk jó sikerrel.

53. Golden Dun Midge.
A légy alapszine ólomszürke; középvastag teste zöld, ezüst szállal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi meg a szárnyai ólomszürkék. Lepényhalhorgászatnál használjuk, de kevés sikerrel.

54. Yellow Sally.
A légy alapszine czitromsárga; karcsú teste világosbarna, szakálsörtéi pedig barnaszinüek. Szárnyai czitromsárgák. A lepényhalhorgászatnál használjuk kevés sikerrel.

55. Brown and Red Palmer.
A báb alapszine sárgásvörösbarna; középvastagságú teste piros, ezüst szállal ferdén csíkozott. Ké-toldalt álló szakálsörtéi sárgás vörösbarnák.
Ugy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használ-ható némi sikerrel.

56. Gravel Ped or Spider.
A légy alapszine fekete; középvastag teste hamu-szürke, ezüst szállal ferdén csíkozott.
Szakálsörtéi feketék, szárnyai pedig világos vörös-barnák s sötétensávosak. Jó sikerrel a pisztráng-horgászatnál használható.

57. Great Red Spinner.
A báb alapszine kávébarna; karcsú teste piros, ezüst szállal ferdén csíkozott. Hassörtéi feketék, hátsörtéi pedig kávészinüek. Némi eredménnyel a pisztráng-horgászatnál használható.

58. Pale Blue Dun.
A légy alapszine világosszürke; karcsú teste sima, világosszürke, szakálsörtéi meg a szárnyai is vilá-gos szürkék. Lepényhalhorgászatnál használható kevés sikerrel.

59. Sky blue.
A légy alapszine ólomszürke; középvastag teste sima, szárnyai ólomszürkék. Szakálsörtéi czitrom-sárgák. Lepényhalhorgászatnál használható, de kevés eredménnyel.

60. Orange Dun.
A légy alapszine hamuszürke; karcsú teste sima, narancspiros szinű, szakálsörtéi meg a szárnyai hamuszürkék. Úgy a pisztráng mint a lepényhal-horgászatánál használható, de nem nagy sikerrel.

61. Edmead.
A légy alapszine hamuszürke; karcsú teste sima, hamuszürke, szakálsörtéi sárgásvörös-barnák. Szárnyai világos szürkék és sűrűn fekete pettyesek. Lepényhalhorgászatnál jó sikerrel használható.

62. Gold Eyed Ganzewing.
A báb alapszine ólomszürke; közép vastagságú teste sima zöld, két oldalt álló szakálsörtéi ólom-szürkék. A lepényhalhorgászatnál használjuk, de kevés eredménnyel.

63. Peacock Fly.
A légy alapszine világos szürke, vastag teste zöldszinű és bolyhos, szakálsörtéi ólom-, szárnyai pedig világosszürkék. Közepes sikerrel a piszt-ránghorgászatnál használható.

64. Datterel Dun.
A báb alapszine hamuszürke; rövid, vastag teste zöld szinü és bolyhos, fara végén rövid ecsetszerü piros sörtével. Kétoldalt álló szakálsörtéi hamu-szürkék. A pisztránghorgászatnál használjuk, de kis eredménnyel.

65. Wasp Fly.
A báb alapszine sárgásbarna, karcsú teste narancs-sárga, két oldalt álló szakálsörtéi sárgásbarnák. Pisztránghorgászatnál használható.

66. Little Dark Spinner.
A légy alapszine hamuszürke, karcsú teste sötét karminpiros s fekete selyemszállal ferdén csíko-zott, szakál meg farksörtéi feketék. Szárnyai ha-muszürkék. Lepényhalhorgászatnál jó sikerrel használható.

67. Bee Fly.
A légy alapszine vörösbarna; vastag teste czitromsárga, bolyhos zöld szállal csíkozott. Szakálsörtéi vörösbarnák, szárnyai világos-szürkék és sötét pettyesek. Sikerrel úgy a pisztráng mint a lepényhalhorgászatnál használható.

68. Silver Horns.
A légy alapszinü fekete; vastag teste fekete és bolyhos, szakálsörtéi szintén feketék, bajúszsörtéi azonban barnák. Szárnyai világos szürkék. Sikere-sen a pisztránghorgászatnál használható.

69. Oak Fly.
A légy alapszine világos-vörösbarna; teste karcsú, téglavörös s ezüst, vagy arany szálakkal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi vörösbarnák, szárnyai pedig világos vörösbarna szinüek és sötéten sávosak. Lepényhalhorgászatnál használható.

70. Turkey Brown.
A légy alapszine kávébarna; teste karcsú kávébarna szinü, fekete vagy sárga szinü szálakkal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi sárgásvörösbarnák. Szárnyai kávébarnák és sötéten sávosak. A lepényhalhorgászatnál használjuk jó sikerrel.

71. Dark Drone.
Világosszürke alapszinü báb; vastag teste ólom-szürke, fekete, bolyhos szállal ferdén csíkozott. Kétoldalt álló szakálsörtéi világosszürkék. Esteli légynek úgy a pisztráng-, mint a lepényhalhorgászatnál is használható sikerrel.

72. Dark Mackerel
A báb alapszine vörösesbarna; karcsú teste sötét karminpiros, fekete vagy arany szálakkal ferdén csíkozott. Kétoldalt álló sörtéi vörösesbarnák. Le-pényhal horgászatnál használható de csak közepes sikerrel.

73. Blue Bottle.
(Musca vomitoria. Sarcophaga triata)
A légy alapszine fekete; igen vastag teste sötétkék, fekete bolyhos szállal csíkozott. Szakálsörtéi feketék, szárnyai világosszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhorgászatnál használható jó sikerrel.

74. Kingdon.
A légy alapszine hamuszürke; közép vastag teste piros, ezüst szállal ferdén csíkozott. Szakálsörtéi feketék, szárnyai hamuszürkék sötéten sávozottak. Lepényhorgászatnál sikerrel használható.

75. Black Midge.
(Formica nigra.)
A légy alapszine fekete; vastag feketebolyhos, szárnyai világos ólomszürkék. Jó sikerrel úgy a pisztráng, mint a lepényhalhorgászatnál használjuk.

76. Cow Dung.
(Scatophaga stercoraria.)
A légy alapszine vörösbarna; karcsú teste aranysárga, szakálsörtéi sárgás-vörösbarnák. Szárnyai vörösbarnák s sötéten sávosak. Lepényhal-horgászatnál használjuk sikerrel.

77. Zulu.
A báb alapszine fekete; középvastag teste sötétszürke, ezüst szállal csikozott, végén kis ecsetszerü piros sörtével. Kétoldalt álló szakálsörtéi feketék. Pisztránghorgászatnál használható, de kevés sikerrel.

78. Blue Upright.
A légy alapszine ólomszürke; karcsú teste simas ezüst szinü, szakál és farksörtéi világos-szürkék. Szárnyai ólomszürkék. Lepényhalhorgászatnál használható közepes sikerrel.
79. Wickham’s Fancy.
A légy alapszine sárgásbarna; középvastag teste aranyszinü, szakálsörtéi sárgásbarnák, szárnyai pedig világosszürkék. Lepényhalhorgászatnál mindig jó sikerrel használható.

80. Black Gnat.
A légy alapszine fekete; rövid teste vastag s bolyhos felületü. Szakálsörtéi feketék, szárnyai hamuszürkék. Úgy a pisztráng, mint a lepényhal-horgászatnál mindig jó sikerrel használható.

81. Cork Body May Fly.
Czitromsárga alapszinü s nagyobb méretü légy; karcsú teste hosszú világosbarna parafaanyagból készült. Farksörtéi igen hosszuak s világos barnák. Szakálsörtéi szürkék és sárgásbarnák. Nagy szárnyai preparált selyemgazzéből készültek, czitromsárgák és fekete pettyesek. Pisztránghorgá-szatnál használható sikerrel.

TARTALOM
Előszó 3
Bevezetés. 4

ELSŐ RÉSZ.
Pisztránghorgászat.
I. A pisztráng leírása 6
II. A psiztránghorgászat eszközei 8
1. A halászbot 8
2. Az in v. zsinór 9
3. A horog 10
4. Az orsó 13
5. A súlyzó 14
6. A fenkő 15
7. Az oldótű 15
8. A halászkosár 16
III. A pisztránghorgászat csalétkei: 17
1. A természetes csalétkek 17
2. A múcsalétkek 18
IV. A pisztránghorgászatról általában 21

MÁSODIK RÉSZ.
Lepényhorgászat
I. A lepényhal 24
II. A lepényhalhorgászat eszközei 26
1. A halászbot 26
2. Az in v. zsinór 29
3. A patony 30
4. Az orsó 32
5. Az oldótű 32
6. A fenkő 33
7. A halászkosár 33
8. A lábbeli 33
III. A lepényhal csalétkei: 34
1. A természetes csalétkek 34
2. A műcsalétkek 35
IV. A lepényhalhorgászatról általában 38
V. A műlégy 47
VI. A kereskedésben leggyakrabban előforduló
műlegyek alak és színszerinti leirása 50
VII. A halak ívási és tilalmi időszakukat
feltüntető táblázat 73

A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903)


Hozzászólás

Bocs a robotok miatt kell.......

style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">