Metzler Béla, a Nagybudapesti Horgászegyesület elnöke így emlékezik első nagydunai kirándulására:
Vasárnap reggel öt órakor indultam a pesti téli kikötőből. A kék égbolt felhőtlenül ragyogott, a víz tükörsimára nyugodott, és a folyó lassú, de erőteljes sodra könnyedén vitte csónakom. Figyeltem a partokat és a kőhányások széleit, remélve, hogy valahol rablásba kezdenek a balinok. Készenlétben tartottam a dobóbotomat és a süllőző felszerelésem.
A dobóbotomon szivaralakú ólmos drilling volt, 50 centire felette egy vörös-fekete műlégy. Már messziről láttam, hogy a zátonyos részeken hatalmas balinok rabolnak. Lázas izgalom fogott el, bár még 150–200 méterre voltam a rablások helyétől. Ellenőriztem az orsóm fékjét, majd dobni kezdtem. Az első dobás nem sikerült, de a második már a rablások közé repítette az ólmot. Ahogy a felszínre emeltem, hatalmas kapás érkezett: a szívem a torkomban dobogott, az orsóm visított, és a bot hajlott, miközben az öreg rabló ellenállt minden trükkömnek.
Az öt kiló körüli halat egy percig fárasztottam, majd végül sikerült szákolni. Ez volt az első nagydunai kalandom, és a csónakban együtt csorgott velem a süllő és a balin élménye – egy 3,10 méteres szép példány.
Miért fontos a Nagyduna feltérképezése?
Az élénk emlékek felidézése nem csupán nosztalgia: a Nagyduna felfedezése kiemelten fontos. A Soroksári Duna-ág horgászai közül egyre többen próbálkoznak a Nagydunán, búcsút mondva a szennyezett és egyre halhiányos ágról. A Dunán való horgászat nem egyszerű feladat: pontosan ismerni kell a horgászatra alkalmas helyeket, a víz minőségét, sodrását, valamint a megfelelő szerszámokat és időpontokat. A több mint 400 kilométer hosszú magyar Dunából eddig csupán a Szigetköz, Komárom, Baja és Mohács környéke került részben feltérképezésre; Budapest környéke, az adonyi szakasz kivételével, szinte teljesen ismeretlen volt a horgászok számára.
Az expedíció célja és menete
Ez késztette a Nagydunai Intézőbizottságot, hogy expedíciót indítson a Duna felderítésére. Augusztus első felében indult útjára a csapat, élén Seregélyes Tiborral, a Nagydunai Intézőbizottság elnökével. Két hatalmas mólócsónakon vágtak neki a Dunának, a csapat nyolc tagból állt, köztük a Földművelésügyi Minisztérium és a Halélettani Intézet szakemberei.
A „hajónaplót” Solymossy József vezette, minden nap eseményeit, tapasztalatait rögzítve. Az expedíció felszerelése: két négyszemélyes sátor, fenékmérők, különféle műszerek, fényképezőgépek, főzőedények, és természetesen horgászbotok.
A program célja Esztergom és Rácalmás között a horgászatra alkalmas helyek felkutatása volt. Ahol a helyiek szerint sok a hal, a csapat partraszállt, sátrat vert, és több napot töltött a helyszínen, feljegyezve a pontos elhelyezkedést, a megközelítési lehetőségeket, a vízállást és a szükséges szerszámokat. Ezeken a helyeken később horgászmenedékházak épülnek: tíz-tizenkét főt befogadó faházak, valamint Adonyban egy harminckét fős horgásztanya, az első menedékházak pedig Lórévnél és Makád környékén készülnek.
A Dunai horgászat szépsége
Akik már jártak Esztergom és Rácalmás között, rajongva mesélnek a tájról: öreg nyárfák, topolyák és fűzfák szegélyezik a partokat, madárcsicsergéstől zengő erdők árnyékában pihenhetnek a horgászok. A kősarkantyúk tájékán olyan balinokat, harcsákat és süllőket lehet fogni, amelyekről a Soroksári Dunaág horgászai álmodni sem mernek. Az expedíció felderítette a Dunát, új perspektívát nyitva a horgászat és a természet közötti élményben.
Ki volt Metzler Béla?
A magyar horgászélet egyik meghatározó alakja volt, aki évtizedeken át vezette a Nagybudapesti Horgászok Egyesületét. Elnöki tisztség: Már az 1940-es években a Nagybudapesti Horgászegyesület elnökeként tevékenykedett. Nevéhez fűződik az egyesület alapítása (vagy újjászervezése) 1947-ben.Elkötelezett híve volt az utánpótlás-nevelésnek; horgásziskolát vezetett, ahol elméleti és gyakorlati oktatást tartott fiataloknak, például a horgászbot helyes használatáról. Rendszeresen publikált szaklapokban, például a Magyar Horgászban, ahol beszámolókat és technikai tanácsokat osztott meg a horgásztársadalommal.
