Megmentik a Lápi pócot
A világon elsőként magyar kutatók szaporíthatják nagy mennyiségben a fokozottan védett lápi pócot – most fogtak bele az előkészületekbe. Más, ritka vagy ritkuló halfajaink, így a védett réti csík, továbbá például a – horgászati céllal is hasznosítható – széles kárász, nyurga ponty és a sügér hazai viszonyok közötti szaporításának módszereit is kidolgozták és alkalmazzák kutatói műhelyek.
A lápi póc tömeges szaporításába fognak a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) kutatói. A fokozottan védett, egyedenként százezer forint természetvédelmi értékű hal világállományának jelentős része Magyarországon található. – Egykori mocsaraink lecsapolásával nagyon megritkult, s új veszélyt jelent számára a nálunk a közelmúltban megjelent, távol-keleti eredetű, ragadozó és táplálékkonkurens amurgéb.
Megmentésében az annak idején Magyarországon kidolgozott, azóta széles körben elterjedt, de e halfaj esetében eddig még nem alkalmazott, úgynevezett indukált, mesterséges szaporítás óriási lehetőséget jelent. Az indukált módszer lényege: a halak petesejtjeinek végső érését hormonális úton segítjük elő – mondja Müller Tamás, a SZIE halgazdálkodási tanszékének tudományos munkatársa.
„Kis tételben”, akváriumban már többen tenyésztettek lápi pócot, de tömegméretekben, e halfaj természetes vizekbe való repatriálásához, állománypótlásához szükséges mennyiségben még a világon senki nem szaporította ezt a kisméretű halat. Védelme ügyében egyébként a veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület kereste meg az egyetemet. – Az egyesület lápipóc-védelmi mintaprogramot is összeállított, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is támogat – tudtuk meg Tatár Sándor programvezetőtől.
A SZIE kutatói egyéb, veszélyeztetett halak szaporításával, kihelyezésével is foglalkoznak. A sort a – rendkívül megritkult, s a legtöbb európai országban már védetté nyilvánított – széles (más néven arany-) kárásszal kezdték. Ezt a halfajt az Európába az ötvenes években betelepített ezüstkárász szorította ki legtöbb élőhelyéről. A kutatók feltérképezték azokat a vizeket, ahol jelenleg még előfordul, s megoldották az indukált módszer e fajra adaptálásával mesterséges tenyésztését is. Három év alatt 15 ezer széles kárászt (előnevelt, egy- és kétnyaras méretben) helyeztek ki olyan vizekbe, amelyek eredetileg is élőhelyei voltak, illetve alkalmasak számára. A legnagyobb mennyiséget – egymázsányit – a Balatonba torkolló vízfolyásokba telepítették, s tógazdaságoknak is juttattak az ivadékokból. Mindez pályázati pénzből valósult meg.
Azóta kősüllőt is szaporítottak mesterségesen Gödöllőn, a cél a Balaton – az utóbbi időkben nagyon lecsökkent – kősüllőállományának pótlása. Hogy ehhez elegendő mennyiségű ivadékot elő lehessen állítani, meg kell oldani e halfaj tógazdasági nevelését is. A természetvédelmi oltalom alatt álló réti csík tenyésztése, ivadékának intenzív körülmények között való felnevelése is sikerült; a szaporításra szánt halakat a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumától (DE AMTC) kapták, ahol már korábban megoldották e hal indukált módszerrel történő szaporítását.
– Figyelemfelhívásként kezdtünk el a réti csíkkal, ezzel a közismert és érdekes életmódú, védett halunkkal foglalkozni. A cél, hogy tudatosodjék a természetvédőkben: veszélyeztetett halaink élőhelyen kívüli, tudományos szakszóval „ex situ” szaporítása, majd kihelyezése megoldható feladat – mondja ezzel kapcsolatban Stündl László, a DE AMTC egyetemi adjunktusa, a réticsík-tenyésztési program vezetője. Mobil halkeltetőt is létrehoznak – hogy az indukált módszert bárhol lehessen alkalmazni, és a stresszérzékeny halakat ne kelljen, mondjuk, száz kilométerről a szaporítóhelyre szállítani.
A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (Haki) több őshonos halunk szaporításával is foglalkozik – tudtuk meg Rónyai András tudományos főmunkatárstól. Kuriózum, hogy az egyre ritkuló kecsege mellett a folyóinkból szinte teljesen kipusztult, védett vágó tokot, továbbá a sügért és a nyurga pontyot is szaporítják mesterségesen. A természetes vizeinkben ugyancsak megritkult compóval több helyen is foglalkoznak Magyarországon.
Farkas Csaba írása