Tapasztalatok a Lillafüredi Hámori-tavon (Antos Zoltán – 1962) A ponty félénk, óvatos, gyanakvó természetű, és különböző olyan tulajdonsága van, amelyet a lillafüredi Hámori-tavon közvetlenül is megfigyelhettem. Ismeretes, hogy hálóval nem könnyű megfogni. A nagyobb ponty a varsát csodálatos biztonsággal elkerüli, inkább csak a kisebbek esnek zsákmányul. Ha észreveszi a kerítőhálót, ... Tovább »
A tizenkilenc kilós – Vigh József (1962) Gondoltam, megnézem az én nagy pontyomat. Az ember legyen gondos, törődjön ügyeivel, mert a Balaton szeszélyes. Holnapra délnyugatira fordulhat a szél, idever a hullám, s az öreg, „békés természetű”-nek osztályozott ismerősöm akár örökre is eltűnhet erről a környékről. Egyébként is, amit ma megfoghatok, ... Tovább »
A Felső Tisza egyik kanyarulatánál magas, meredek part alján pihen csónakunk. A gyenge szellő által felborzolt vízre – ezüst pikkelyek varázsolódtak. A Tisza szokatlanul leapadt. A fenekén pihenő hatalmas tuskók veszélyeztetik a halászok drága hálóját. A halaszat ilyenkor csak a horgászatra szorítkozik. Száz és száz laza horog leselkedik a parton ... Tovább »
Egy igazi harcsakaland Kilenc évvel ezelőtt késő ősszel, kora hajnalban érkeztem a partjára. Nagy köd volt 0 fok körüli hideg. Halőrünket nem találtam, szerszámaimhoz nem tudtam hozzáférni, elzárta azokat. Volt a hátizsákomban egy másfél méter hosszú, alul négy, botvégnél kér milliméter vastag, háromrészes acélbotom, egy Quick orsóm 150 m egészen ... Tovább »
A halászóbot (Zsarnovitzky Árpád, 1912) A halászbot főleg rugalmasságánál fogva képesíti a horgászt egyrészt arra, hogy a csalit állóhelyéről minél messzebbre biztosan és úgy vesse és vezesse a hal elé, a, mint a helyzet ezt szükségeli, de főként arra, hogy a horogra akadt és hevesen védekező nagyobb halat a legvékonyabb ... Tovább »
Horgásszon a Velencei-tavon (Tóth Kálmán,1940) A Velencei-tó Fejér vármegye székesfehérvári járásában 26 négyzet kilométer területen fekszik. A kereken 4000 kat. holdnyi vízterület Velence, Gárdony, Pákozd és Sukoró községek határaihoz tartozik. Fő tápláló patakja a Császár-víz a tó nyugati végénél. Több kisebb és időszakos vízfolyáson kívül jelentős vízmennyiséggel csak a Bágyom-patak ... Tovább »
A pisztráng (Dr. Pelech E. János, 1879) Kedves horgász barátaim, most egy olyan irodalmi különlegességgel szeretnélek benneteket meglepni, amihez foghatóval, ritkán találkoztok. Ez a kis írás 1879 ben látott napvilágot, a (Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének a VI. évfolyamban), szerzője : Dr. Pelech E. János, felsőmagyarországi orvos ember. A tanulmány jelentősége, hogy ... Tovább »
A horgászat kézikönyve (Schreiner Ferenc, 1922) Előszó – Hábent sua fátá libelli. (a könyveknek megvan a sorsuk) Ennek a kis könyvnek meg kellett születnie, mer szükség volt rá, mert hiányzott már régóta irodalmunkban. Sokan várták már ezt a könyvet, sőt sokan követelték is, szerzője mintegy ennek az óhajnak tett eleget, ... Tovább »
Behyna Miklós – A sporthorgászás kis kátéja A sporthorgászás kis kátéja Írta: Behyna Miklós – 1930 Nem is olyan régen a horgászás még nálunk olyan kedvtelés volt, amit csak a vizek mentén lakógyermekek, meg a cigányok űztek. Külföldön, Angliában, Németországban s újabban Amerikában ez a sport régi és előkelő helyet ... Tovább »