A horgász természetrajza (Ungár István, 1928) Kétféle horgász van a természetben, de rokonságban nem állanak egymással. Az egyik, aki azt hiszi, hogy kitűnő sportoló, de sohase fog semmit, a másik, aki keveset beszél, de annál több saját fogta halat eszik. Olvastam egy könyvet, ugyancsak sporthorgászat volt a címe. Ebben a ... Tovább »
A sporthorgász morálja Még a háború előtti boldog időkben egy Angol sporthorgász eljött vagy 3 hétre Felső-Magyarország egyik kitűnő pisztrángos patakjához csak azért, hogy sportjának élhessen. Első dolga volt természetesen az, hogy az állami halászjegyet és a halászat tulajdonosától a horgászengedélyt megszerezze. Ezek birtokában mindennap elment horgászni, az egész napot ... Tovább »
Horgászat a Közép-Tiszán A csupán Budapesten vagy környékén horgászó sporttársak el sem tudják képzelni, mi a tiszai horgászás. A szőke Tisza középszakasza kanyargós, szeszélyes folyásával magában véve nem szép, de kettészelt kanyarulataiból már vadregényes, haldús mellékágak, ú.n. „Dögtiszák” alakultak, amelyek részben közvetlenül, részben zsilipek révén érintkeznek a szabályozott „Új Tiszával”. ... Tovább »
Márna horgászat – 1937 – Schwarcz József Ahogy minden egyes halfajnak, úgy a márnának is megvan a maga kapási ideje, amikor is, hogy úgy mondjam – legkönnyebben jön horogra. Ezen időszak a márnánál este 9 óra és éjfél közé esik s ez oknál fogva a márnahorgászok táborát legnagyobbrészt azon horgásztársak ... Tovább »
A sügér és compó tisztításról, valamint az ólmos pedző A sügér a legízletesebb halaink egyike, mégis nagyon vegyes érzelmekkel szokták fogadni a háziasszonyok, mert arra a keserves munkára gondolnak, amellyel a keményen álló pikkelyek lehántása jár. Hasonló a compó esete is, amely, ha tiszta vízből való, szintén pompás ízű hal, ... Tovább »
Szerencse is kell – Kovácsházy Vilmos – 1943 Finom, könnyű szerszám kell a sporthorgászáshoz. könnyű hajlékony bot, jól működő, gyorsan és könnyen perdülő orsó, telített vékony angol zsinór, érzékeny sastollpedző, japán féregbélre gondosan felkötött éles horgok. Dorongra kötött s hajlított kampóval, vagy kenderrostra kötött, görbe vasszeggel is lehetett valamikor horgászni. ... Tovább »
Az én harcsám – Igali Mészáros József Hűvös őszi szél kavarja a földön a lehullott leveleket. A nagy művész, a Természet ecsetje álomszerű színeket fest a ritkuló fák lombjaira s mint valami mesebeli csodás aranylepke, úgy villan meg egy-egy szárnyra kapott falevél az őszi napsütésben. Szép, tiszta időben, jóleső napfényben ... Tovább »
A süllő és horgászata – 1908 – Öreg horgász A süllő a tokfélék mellett sík vidéki vizeink legértékesebb hala, úgy ízletes húsa mint mesterséges szaporíthatósága folytán. Kivált a balatoni „fogas” világhírű eledel. Nálunk mindkét faja honos, úgy a fogassüllő (Lucioperca sandra) mint a kősüllő, (tótsüllő, Bandár. Luc. volgensis) melyeket könnyű ... Tovább »
Dunai Pisztrángok – Igali-Mészáros József, 1937 Vannak horgászok, akik csökönyösen ragaszkodnak egy bizonyos horgászhelyhez; akár fognak ott halat, akár nem, ők bizony kitartanak a mellett a hely mellett. És vannak, akik egy megszokott csalétektől el nem térnének, várnak csendben, majd csak jön egy hal, amelyik meggondolja magát és elkapja a ... Tovább »
A nagy harcsa – 1906 – Öreg horgász Volt itt nálunk a Ferencz-csatornában évek előtt egy a régi időkből visszamaradt „harcsika”, – amint őt az én kedves halászom nevezte, ismerte minden sváb gyerek is félelemmel vegyes bámulattal adózott neki. E harcsikának állandó tanyája a zsilipünk falában épített, de nem használt ... Tovább »