Bevett szokás volt a vállalatunknál, hogy a megüresedő vezető beosztásokba nem kívülről vettek fel utódot, hanem azok közül választottak, akiket a gyár iskoláztatott ki közép- és felsőfokon. Az öreg Miklósi helyére ketten pályáztunk, mindketten azelőtt végeztünk a technikumban. Én lettem a befutó, így száznál is több embernek lettem a főnöke, ... Tovább »
Botár Gábor – Balatoni holdfény
Éjfélre elcsendesednek a kikötők, a nyílt vízen csak egy-két kósza vitorlás tart hazafelé. A víz felszíne alatt megélénkül az élet: süllők riogatják a küszöket, angolnák siklanak a parti kövezés tövében, harcsák forognak, keszegek, pontyok fürdenek. Eljött a mi időnk. Lámpások fénylenek fel a mólókon, stégeken, evezők csobbanása jelzi, hogy a ... Tovább »
Varsát evett a harcsa…
Tizenöt-tizenhat éves gyerekek voltunk, és négyen-öten összeverődve rendszeresen jártunk a Csikotára. Minden horgászt jól ismertünk, de valamennyi között talán a legjobban az öreg Petőcz Pista bácsit. Idős, ősz hajú, nagy bajuszú ember volt, de még jó erőben. Valamikor vasutas korában tolatás közben levágta a vonat az egyik lábát. Minden lépése ... Tovább »
Zabos Géza – November
Egyszínűen szürke égbolt, hideget sziszegő északi szél, felborzolt tükrű folyó. Búcsúzni jöttem, holnap partra emeljük a csónakot. Ismerős vizeken sétál velem a hajó: 41 évem öröme, bánata ül ezeken a partokon. Köztük ez az 1992-es, legutolsó év az egyik legszomorúbb. És hogy miért? Amikor a rendszerváltásnak nevezett, de a valóságban ... Tovább »
Zákonyi Botond – A belugák hazájában
Május közepén indult útnak az a héttagú magyar horgászexpedíció, mely célul tűzte ki, hogy a vizáiról híres Ural folyó deltájában a Kaszpi-tenger közelében megpróbáljon horogvégre kapni néhányat a legendás belugákból.(A beluga magyarul vizát jelent). A csapatból korábban már hárman szerencsét próbáltak a Volga deltájában, de akkor nem sikerült zsákmányra szert ... Tovább »
Zákonyi Botond – Halászlé és gyöngyvirág
Tavaly tavasszal villám csapott az öreg fűzbe, aki évekkel ezelőtt fejébe vette, hogy neki nem árthat az idő. Tisztességgel állta a szeleket, minél erősebben rohamozták, annál bátrabban magasodott. Pedig száműzöttként telt az utóbbi húsz éve, elhaltak mellőle a jegenyék, a gyepes út is megváltozott. Nem volt ínyére a változás, értette ... Tovább »
Szári Zsolt – Jégzajlás
Február közepén megbetegedett a tél. Azon az estén hazafelé sétálva Halásszy arcát szinte melengette a dél felől támadó szél. A légmozgásnak azonban nem volt illata, mint tavasszal szokott; nem hozta a berek kissé kesernyés tőzegillatát. Halásszy azonban úgy érezte: a tél most megroggyan, halálos sebet kap, és hamarosan belefullad abba ... Tovább »
Pogácsás István – Gumibugyis pontyhorgászat
Hogyan fogom én a Balatonon a pontyot? Nem úgy van az, hogy „hamm, bekaplak Döncike”. Így kell pontyozni, és az mindig és mindenütt az egyedül üdvözítő módszer: A titok nyitja meggyőződésem szerint éppen abban van, hogy nekem akkor és ott kell kitalálni, hogy milyen hal, hol és hogyan fogható, a ... Tovább »
Zákonyi Botond – Az amorózó
Tálasi Gerzson anyagnyilvántartó volt a hajógyárban. Húszas évei elején járt, két éve motorbalesetet szenvedett, emiatt felkerült a műhelyből könnyebb munkát végezni az irodistákhoz. Dolgoztak a gyárban szép számmal olyan tihanyiak, akiknek szőlőjük volt. Ősszel a jó kis csukafogások idején gyakran tartottak pinceszereket, ahol összegyűltek a kollegák, hogy a hagyományos pincepörkölt ... Tovább »
A multizásról egy kezdőtől…
A multizásról egy kezdőtől… Szeretném megosztani veletek a multizással kapcsolatos tapasztalataimat. Tudom, hogy egyre többen érdeklődnék a téma iránt, de sokan túl bonyolultnak gondolják. Gyakran a tapasztaltabbak erre még rátesznek egy lapáttal. Hogyan kezdjünk hozzá? Mindenekelőtt kell egy multiorsó. Sajnos ezeknél az orsóknál valóban úgy van, hogy minél fejlettebb technika ... Tovább »









