Ha január, akkor menyhal

Ha január, akkor menyhal Januárban alszanak a halak, tartja a hiedelem. Ami igaz is, de nem teljesen úgy, mint hisszük. Mert legtöbbje télen is táplálkozik, bár korántsem olyan mohón, mint mondjuk májusban vagy szeptemberben. Ilyenkor ne a nyári helyeken keressük a halakat. Meg kell találni a vermelőgödrüket, ami nem is ... Tovább »

A kicsi tó – Szász Imre

A kicsi tó – Szász Imre A kicsi tóról tulajdonképpen nem Is illendő írni. Egy (nemrég még) jómódú egyesület tava, alig fél-háromnegyed órányira Budapesttől. A kerítés kapuja csak a jogosultak előtt nyílik meg. (De ne gondoljuk, hogy ez a pártállam kivételezettjeinek menedéke volt: meglehet, annak a mintájára készült, annak a ... Tovább »

Harcsacsalogató magyar módra

Harcsacsalogató magyar módra A horgászok találékony emberek. Gondoljunk csak a számtalan etetőanyag-keverékre, amelyek ízkompozíciója egynémely konyhafőnököt bizton a kétségbeesésbe taszítana. A magyar harcsaszakértők nem csupán etetnek, hanem bizonyos zajokkal is csalogatják a remélt zsákmányt. Magyarországon is a harcsa a legnagyobb ragadozó hal. Régebbi feljegyzésekben még hárommázsás szörnyetegekről olvashatunk. Nos, ekkora ... Tovább »

Ponty helyett teknős

Ponty helyett teknős Minél több időt tölt az ember a vízparton, annál kevesebbet tud róla. Öreg tanítómesterem, a jándi Tarr Gyuri bátyám hajtogatta ezt, aki ugyan nem sokra nézte a horgászatot, hiszen ő halász volt a Tiszán. Nála kevesen tudtak többet a folyókról, a tavakról meg a lakóiról. Inkább én ... Tovább »

Hal-dal – Romhányi József

Hal-dal (Romhányi József) Egy pontyporonty s egy kiscsuka kiúszott a nádhoz, hátha e kis kaland finom vacsorát hoz. Meg is láttak ott egy ingerlő csalétket, mely a parton ülő horgászban ért véget. – Bekapom! Ez finom falat! – mondta volna a víz alatt a ponty, hogyha a pongyola természet nem ... Tovább »

Őszi vizek, jeges vizek

Őszi vizek, jeges vizek Valamikor az ősz kedvenc évszakom volt. A mai napig is örömmel emlékszem azokra a semmihez sem hasonlítható október végi alibi pecázásokra. Az ezerszínű Mosztonga-parti fák igaz hogy nesztelenül búcsúztak minden egyes levelüktől, de megsiratták őket az ágaikról könnyként hulló hajnali harmatcseppekkel. Ott ültem naphosszat egy-egy virgonc ... Tovább »