Pontyrekord a múltból – az a bizonyos 28 kilós

Pontyrekord a múltból – az a bizonyos 28 kilós Egy kedves horgászirodalom gyűjtő barátom jóvoltából meg vannak az eredeti cikkek, ahol méltatják a hatalmas ponty fogást. Az óriáspontyot a Tóalmáson lévő – Andrássy-kastély – parkjában fogták. Ez a rekord évtizedekig

Tovább »

Miért ugrik ki a vízből a ponty?

Miért ugrik ki a vízből a ponty? Ennek három oka lehet: 1. Anatómiai Az úszóhólyagban felhalmozódott gázok kompenzációja miatt. A nyelőcső  kapcsolatban áll az úszóhólyaggal.  A ponty a szabad levegőn, könnyebben ki tudja préselni a fölösleges gázt, mint a víz

Tovább »

Folyóvízi amurok

Folyóvízi amurok Az idei horgászévad sajnos nem úgy indult kedves vizemen, mint korábban. Igaz, jóval kevesebb időt tölthettem a vízparton. Régebben hetente 2-3 alkalommal jutottam le, 2009-ben ez két három hetente egy alkalom (délutánra, estére) csökkent. Mindez azzal járt, hogy

Tovább »

Amur horgászat – kenyérrel, vízközt

Amur horgászat – kenyérrel, vízközt Elöljáróban, a módszer sikerességéhez egy-két dolog szükségeltetik. 1. Amurok legyenek az aktuális horgászvízben. 2. Viszonylag csendesebb, nyugodtabb partszakasz, ahol szívesebben tartózkodhatnak az Amurok. 3. Legalább 2-5 nap türelem (a kenyeres szoktató etetés miatt). 4. Kevés

Tovább »

Aranymosás a Dunán

Aranymosás a Dunán Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt, legfőképpen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz. A Duna kisalföldi szakaszán, a csallóközi parton Gúta, Naszvad, Bős, Szap, Csicsó, Füss, Kolozsnéma, Aranyos, Vajka, Medve, Doborgaz lakói

Tovább »

Lápi póc – Umbra krameri

Lápi póc – Umbra krameri A lápi póc (Umbra krameri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, a pócfélék (Umbridae) családjába tartozó védett faj. A hűvös, tiszta vizű mocsarakban, tőzeggödrökben, lápokon,

Tovább »

Az utolsó pákászok

Az utolsó pákászok A pákászatot, mint „foglalkozást” soha nem ismerték el a tiszántúli népe. Sőt a pákászt annak idején mindenki úgy ismerte, mint valami munkakerülő, tolvaj, csibész, bujkáló embert. Mondjuk, volt is benne valami – ezek az emberek, vagy egyedül,

Tovább »

Kullancs, jaj ne !

Kullancs, jaj ne ! A kullancs – a közhiedelemmel ellentétben – nem a fák lombozatán él. A talaj közeli növényzet az igazi életközege. Amíg nem jut vérhez, addig a bokrok és füvek harmatnedvein tengődik. Ugyanakkor ezek kitűnő leshelyek is! Az

Tovább »