Juliana Berners – A Treatyse of Fysshynge wyth an Angle – 1496
Érdekes, hogy a horgászatot általában egy férfias passziónak gondolják és horgász irodalmunk szerző is többnyire urak. Van itt azonban egy érdekesség. Az első nyomtatásban megjelent horgász témájú könyv szerzője egy angol Benedek-rendi szerzetes hölgy, Juliana Berners.
1496-ban jelent meg, Angliában, a címe: „A Treatyse of Fysshynge wyth an Angle” – „Értekezés a horoggal való horgászatról”. Juliana Berners-ről nem sok írásos feljegyzés maradt. Annyit tudhatunk, hogy St. Albans melleti Sopwell apácazárda priornője volt. Valószínű, hogy nemesi származású volt és fiatal korában kitűnő oktatásban volt része, ezért műveltséget szerzett több természettudomány ágban is.
Rajongott a természetért, és kedvenc időtöltése a solymászat a vadászat és a horgászat volt. Még szerencse, hogy Gutenberg alig pár évtizeddel korábban (1453) már feltalálta a nyomtatást, így pár példány fennmaradhatott az utókornak a könyvből. A nyomtatás kezdetlegessége miatt csak kevés illusztrációt tartalmazott a könyv, de különféle korabeli horgász eszközökről (horogról, zsinórokról, horgászbotról, ólmokról) volt pár illusztráció.
Pontos iránymutatással látta el olvasóit a horgászmódszerek és a horgászeszközök tekintetében is. Egyéb érdekesség, hogy a szerző már akkor foglalkozott a természetvédelemmel és a horgász etikettel. A könyv több kiadást is megért, és rengeteg későbbi szerzőt (1653-ban Izaak Walton – Compleat Angler – Tökéletes horgász) is inspirált sporthorgász témájú könyvek megírására.
És egy rövid fejezet Juliana Berners könyvből, mely a horogkészítésről szól:
Apró halakhoz a horgodat az alábbi módon készítsd el, a lehető legvékonyabb tűből. Tedd a tűt vörösen izzó faszén parazsába és tartsd benne addig, amíg a tű is hasonló színű nem lesz. Aztán vedd ki és hagyd kihűlni, így az anyagot hőkezelted, vagyis előkészítetted a reszeléshez. Alakítsd ki a horog szakállát egy kés segítségével, emeld fel (a szakállt), és hegyezd ki a horgot. Hőkezeld újra, különben el fog törni a hajlítás során. Aztán hajlítsd meg a horgot. Nagyobb méretű horgokat azonos módon készíthetsz, nagyobb méretű tűkből, mint pl. kézimunkázó tű, szabó vagy cipész tűből. A cipészek tűjének lándzsahegyszerű kiképzése a legalkalmasabb a nagyhalas horgok készítéséhez. (…) Ha meghajlítjuk a horgot, kalapáljuk el laposra az ív külső részét, majd reszeljük simára, hogy megelőzzük a zsinór kopását. Tegyük újra a tűzbe és melegítsük fel addig, amíg az anyag vörös nem lesz. Aztán mártsd a horgot vízbe, ettől erős és tartós lesz.
És egy 1595 kiadás – Londonból
