Írások



Rákászat - rákfogás

A folyami rák vagy nemes rák a felsőbbrendű rákok osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül az Astacidae családjához tartozó faj. Hajdan sok halásznak, pákásznak biztosított a rákászat megélhetést vagy keresetkiegészítést. Mivel vizeink rák állománya már a múlt század elejére is jelentősen megfogyatkozott, így rákászat mint foglalkozás teljesen kiveszett és csak néprajzi és kulturális jelentőséggel bír. A következő pár sorban lássuk hogyan vélekedtek a rákászatról mint foglalkozásról néprajzkutatóink.





A kukoricacsősz esete - Vigh József

A kukoricacsősz esete - Vigh József

Justin Pali bácsi kukoricacsősz volt, a Tisza árterületéi őrizte a tengeri táblákat, amelyeknek földjét évről évre elragadták a parasztok a tavaszi áradás után megszelídült folyótól. Pali bácsi hivatalánál fogva a vízparton járt-kelt, ismerte a Tiszát, a halászokat, a horgászokat. Különösen az utóbbiakra fordított kellő figyelmet, mert már abban az időben is köztudomású volt, hogy a horgászok olykor-olykor törvénybeütköző jelleggel érdeklődtek a tejtől duzzadó, még alig barnuló bajszú tengeri csövek iránt. Hanem azért a barátkozásnak is megvolt az ideje-módja.





Kullancs, jaj ne !

Kullancs, jaj ne !

A kullancs - a közhiedelemmel ellentétben - nem a fák lombozatán él. A talaj közeli növényzet az igazi életközege. Amíg nem jut vérhez, addig a bokrok és füvek harmatnedvein tengődik. Ugyanakkor ezek kitűnő leshelyek is! Az erdőn-mezőn közlekedő állatokra és emberekre "rásodródnak", az éppen pihenőkre pedig "rámásznak". Életkörülményeikről tudni kell még, hogy nem kedvelik a fényt, a meleget és a szárazságot - azaz az árnyékos, hűvös és nedves csalitos cserjések, főleg vadcsapások a kedvenc tartózkodási helyeik. A telet a kullancs az avar alatt vészeli át.

További képek





Szereti-e a hal a paprikát? És a bort?...

Szereti-e a hal a paprikát? És a bort?...

Tévedés ne essék, nem a halak táplálékáról kívánok értekezni, mert ahhoz egyáltalán nem értek. Gasztronómus lévén azonban az ember táplálkozását jobban ismerem, és ebben a hal előkelő helyet foglal el. Nagyon kevéske azon földterületek aránya, ahol nem ismernék ezt a táplálékot, de sokkal jelentősebb azon vidékeké, ahol akár 70-80%-ban halat esznek az ott élők.





Tabuk nélkül a menyhalról

Tabuk nélkül a menyhalról

A menyhal a rendszerváltás igazi hala.
A Legvidámabb Barakkidők utáni horgásztavi pénzmosodák, elműanyagtavasosdott horgászkultúrájából kiszakadni vágyú szűk réteg zsákmánya. Olyanoké, akik 3-4-5 halász KFT által birtokolt természetes vízi szakaszra sem átallanak megvenni a területi engedélyt, hogy a természet szétkúrt, lerabolt romjain (értsd: folyóink) télvíz idején este, a siker biztos tudatában, teljes szakrális kelléktárukkal megjelenve hódoljanak pacnipontymentes szenvedélyüknek - a menyhal horgászatnak.





Csapó sügér - (Perca fluviatilis)

Csapó sügér - (Perca fluviatilis)

Csapó sügér - (Perca fluviatilis) - A vizek farkasa
Ha lehet ilyet mondani, a leggyönyörűbb ragadozó halunk a sügér.
Kitűnő álca számára a csíkos külső a hínarasok és nádasok vidékén. Horgászata élvezetes és szórakoztató.

Jellemzők :
Teste aránylag magas, oldalról lapos. Pikkelyei kicsik és erősek. Szájában elöl tüskék, hátul fogak vannak. A süllőtől eltérően a sügérnek ebfogai nincsenek. Hátúszója tüskés és nagy. Színezete zöldes, sárgás. Oldalán 5-9 sötét sáv található. Úszói lekerekítetek.

Elterjedése :

További képek





Aranymosás a Dunán

Aranymosás a Dunán

Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt, legfőképpen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz. A Duna kisalföldi szakaszán, a csallóközi parton Gúta, Naszvad, Bős, Szap, Csicsó, Füss, Kolozsnéma, Aranyos, Vajka, Medve, Doborgaz lakói éltek aranymosásból. A Szigetközben pedig Ásvány, Lipót, Nagybajos voltak a leghíresebb aranymosó helyek. A Duna mentén egyéb fontos aranymosó helyek voltak még : Győr és Gönyű között. Ezenkívül a Vág, Garam, Ipoly partjain is mostak aranyat.

További képek