Emberre veszélyes paraziták
Fokozott élelmiszerbiztonsági fegyelmet kért Magyarország Brüsszelben, tekintettel az elmúlt hónapok élelmiszerbotrányaira. Közben Európából emberre is veszélyes parazitákkal fertőzött halakról érkezett hír: Magyarország sem érezheti magát biztonságban. A két hónappal ezelőtti mérgezett marokkói paprika botránya kapcsán Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szigorúbb európai élelmiszerbiztonsági fegyelem mellett emelte fel a szavát Brüsszelben, ugyanakkor körvonalazódni látszik az újabb kínos ügy: fonalférgekkel fertőzött tengeri halakról szólnak a hírek a kontinensen.
A KétesÁruk.hu a nemzetközi élelmiszerbiztonsági jelentéseket vizsgálva ugyanis úgy találta: az elmúlt néhány napban szokatlanul megszaporodtak a friss és hűtött tengeri halak fogyaszthatóságát megkérdőjelező fonálférges fertőzésről szóló jelentések.
A tengeri halfajták hasi szerveiben gyakran élősködnek nagy méretű élősködők, a különféle Anisakis fajok egyedei. A Magyar Horgász Szövetség Halbetegségek című kiadványa szerint ezek az élősködők a halak belezése nyomán általában a szemetesben végzik, de a béllel történő megőrzés és hűtés során igen gyakran az izomzatba vándorolnak, és hűtött állapotban is megőrzik fertőzőképességüket s az emberben is fertőzést tudnak okozni.
A KétesÁruk.hu portál a brüsszeli gyorsjelentéseket vizsgálva május 25-e óta hat parazitás halfertőzésről adott hírt. A jelentések mindössze arról tartalmaznak információt, hogy melyik országban milyen terméket találtak megbízhatatlannak: ezek szerint Anisakis-fertőzöttnek bizonyult egy horvátországi szardella-, egy spanyolországi hűtött tőkehal-, egy marokkói hűtött kardhal- és egy franciaországi makrélafilé-rakomány is.
Papp György, a KétesÁruk.hu szerkesztője és a portált működtető Karahun Örökségvédelmi Alapítvány elnöke lapunknak elárulta: arról egyelőre nincs hír, hogy hazánkba is érkezett volna veszélyes halszállítmány, de komoly esély van rá, hogy ez be fog következni, mivel beszerzési forrásaink a környező országokéval megegyeznek, és ugyanazt a szállítmányt terítik szét a bevásárlóközpontok polcain.
„Ezek olyan erők, melyeknek Magyarország ebben a pillanatban teljes mértékben kiszolgáltatott” – fogalmazott az alapítványi elnök, és hozzátette: tárgyalásokat folytat a brüsszeli szervekkel, hogy több információhoz juthassanak a jelentéseket illetően.
Az egészségre káros tengeri halak feltűnése egyelőre meg sem közelíti azt a veszélyt, mely a közelmúltban kirobbant élelmiszerbotrányok jelentettek. Mint ismeretes, április közepén tizenhat tonna, magyar magról, Marokkóban megtermelt ciántartalmú tv-paprikát hozott be egy Pest megyei cég hazánkba, majd a Hollandián keresztül Indiából importált szőlőben találtak határérték felett klórmekvátot, mely egy klórtartalmú növényvédőszer hatóanyaga. A gyümölcsöt azonnal eltávolították a boltok polcairól.
A marokkói paprika-botrány keltette a legnagyobb feltűnést – felelősének azt a marokkói paprikatermelőt kiáltották ki, akit az esetet követően hazájában kizártak az exportból. A Marokkói Királyság budapesti nagykövetének sajtótájékoztatóján Iszmail Habibi, a marokkói paprikatermelők képviselője azzal az érveléssel próbálta kiköszörülni a marokkói paprikatermelők hírnevén esett csorbát, hogy az unió által is elismert ellenőrző rendszerek Marokkóban is működnek, a szennyezett terméket pedig olyan kistermelő állította elő, aki nem régóta foglalkozik paprikatermesztéssel, és a nagybani piacon adta el portékáját a magyar importőrnek.
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint azonban az észak-afrikai szabályozás nagyban különbözik az uniós normáktól. „Mivel az észak-afrikai országokra más termelési és élelmiszerbiztonsági szabványok vonatkoznak, előfordulhat, hogy az onnan származó termékek magasabb koncentrációban tartalmaznak vegyszereket, mint az EU-ban megengedett érték, esetenként pedig olyan anyagokat is tartalmaznak, melyek felhasználását Európában már betiltották. Ez azonban elfogadhatatlan.” – fogalmaz közleményében, melyben arról beadványról ad hírt, mellyel az Európai Bizottsághoz fordult az uniós élelmiszerbiztonsági előírások be nem tartása miatt.
Tabajdi megemlíti az elmúlt hónapokban Marokkóból és Egyiptomból hazánkba érkező paprikát és földiepret, melyben egészségre ártalmas vegyszermaradványok voltak fellelhetőek. A képviselő szerint megnyugtató lenne, ha már a származási országban fény derülne az ilyen típusú veszélyekre, noha az élelmiszerbiztonsági ellenőrzés alapvetően a nemzeti hatóságok feladata.
A fonalférgekkel fertőzött tengeri halak nem tartoznak ebbe a kategóriába, de itt is a hazai ellenőrző hatóságok fokozott figyelmére van szükség, ha el akarjuk kerülni a bajt. A KétesÁruk.hu szerint a magyar forrású halellátás szezonalitásának mélypontján van, tehát a vásárlóerő elsősorban a tengeri halakra irányul a nyár elején, így az emberi fertőzés esélye nagyon is reális.
Emberekben nem alakul ki a kifejlett féreg, hanem a 1,5-2,5 cm-es lárvák fúrják be a fejüket a gyomor, vagy a vékonybél falába. Ennek megfelelő helyen erős hasi fájdalom, illetve hányinger, hányás jelentkezik, és vakbélgyulladáshoz hasonló tünetekkel jár. A gyomorban található lárva akár a nyelőcsövön keresztül felfele is vándorolhat és a garathoz érve köhögési rohamot provokálhat. Igen ritka esetben a lárva átfúrja a gyomor, vagy a vékonybél falát és a máj, a hasnyálmirigy állományába is eljut.
A halak gondos átsütésével és feldolgozásával csökkenthető a baj, ám az ázsiai szokások szerint elkészített hirtelen sült, illetve rövid ideig párolt tengeri halételek fogyasztása komoly egészségügyi kockázattal jár.
Forrás: hetivalasz.hu
