Csapó sügér – (Perca fluviatilis) – A vizek farkasa
Ha lehet ilyet mondani, a leggyönyörűbb ragadozó halunk a sügér. Kitűnő álca számára a csíkos külső a hínarasok és nádasok vidékén. Horgászata élvezetes és szórakoztató.
Jellemzők :
Teste aránylag magas, oldalról lapos. Pikkelyei kicsik és erősek. Szájában elöl tüskék, hátul fogak vannak. A süllőtől eltérően a sügérnek ebfogai nincsenek. Hátúszója tüskés és nagy. Színezete zöldes, sárgás. Oldalán 5-9 sötét sáv található. Úszói lekerekítetek.
Elterjedése :
Európában és Észak-Ázsiában szinte mindenhol előfordul – kivéve a Pireneusi-félszigetet, Dél-Olaszországot és a Nyugat-Balkánt.A gyors folyású hegyi patakok kivételével, minden folyó és állóvízben megtalálható.Nem túl igényes, kifejezetten szívós halfaj.A csendes folyású, 1-2 méter mély vízinövényekkel vagy búvóhelyekkel rendelkező mederviszonyokat kedveli.
Szaporodása :
Márciusban-áprilisban ívik,ha a vízhőmérséklet a 10-12 celzius fokok elérte. lerakott ikrák száma 200-300 ezer,átmérőjük 2-2,5 mm. Nyálkás kötegekben kibocsájtott ikráját a (partközeli gyorsan felmelegedő) vízfenékre vagy vízinövényekre rakja. Növekedése lassú, 13 cm. testhosszát csak 3 éves korára éri el,végleges 30 cm. körüli méretét, pedig csak 10 éves korában. Húsa szálka nélküli, sokak szerint ízletesebb mint a süllő,de átlagos kis mérete miatt ritkán kerül az üzletekbe.
Horgászata :
Szinte minden horgászmódszerrel jól fogható, amennyiben jelentős állománnyal rendelkezik az adott vízterület.Jók a hagyományos csalik – giliszta,csonti,apró hal.Tapogatva, mártogatva és úszóval a csalink apró babahal,sneci vagy halszelet legyen. A pergetést kedvelői villantóval, twiszterrel, gumihallal, és wobblerekkel üldözhetik a falánk kis ragadozókat. Dús növényzettel rendelkező folyókon, csatornákon a legyezés szerelmesei is elcsíphetnek egyet-egyet a műlégyre ugró sügerekből.
Táplálkozása :
A sügér sokféle állatra vadászik. Fiatal korában lárvákkal, apróbb puhatestűkkel, rovarokkal táplálkozik. Köztudott tény az is, hogy a fiatal egyedek nagy ikra pusztítók, igy nem kívánatosak a halgazdaságokban. Táplálékban szegény vizeken a 100 gr. súly elérése után sem nő nagyobbra, (elcsökevényesedik) és ezt a méretet is csak a 7.-8. évben éri el.Ahol egy süggérre akadtunk – ott több is rejtőzik, mivel mindig bandában rabolnak.(bandáznak) A nagyobb egyedek étlapját – bodorkák,küszök,veresszárnyúak és kisebb saját fajtársaik alkotják. A sügér támadása gyors, agresszív és kitartó. Általában csapatban üldözik a táplálékhalat amíg az fel nem adja.
Érdekesség :
A sügér legtöbbször a farka felől kezdi el nyelni az áldozatát, ellentétben a csukával és a süllővel. Színezetük alkalmazkodik a környezethez – bányatavakban fakóbbak,csatornákban élénkebbek csíkjaik. Táplálékban gazdag vizekben nem ritkák a kilós példányok, ezek magányos ragadozók, nem bandáznak és táplálékuk kizárólag, hal. Akvaristák szerint fogságban is jól tartható.
Adatok :
Latin név : Perca fluviatilis
Előfordulása : Szinte egész Magyarországon, kivéve – É.-kelet Mo. és Ny. Mo. gyors folyású vizeiben.
Legnagyobb súly: 4.75 kg (Anglia)
Átlagsúly: 200-300 gr
Legnagyobb hosszúság: 51 cm
Élethossz : 13 év
Országos rekord : 1,87 kg (1988)
Méretkorlátozás : nincs
Védett : nem
