viza

A viza (Acipenser Huso L.) a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Orra rövid, bajuszai laposak; pajzsai elöl és hátul laposabbak; oldalpaizsai kicsinyek, egymástól távol állanak. Háta sötét-szürke, hasa fehér fehér. A magyar folyók egykori óriásai a viza - vizeikből szint teljesen eltűnt. Pedíg hajdan százával fogták, még mázsás példányit is a Dunában. A viza a földkerekség folyóinak legnagyobb hala, hazája a tenger : Fekete-tenger, Kaszpi-tenger. Itt elérheti az 1500 kg. súlyt is és 8-9 méteres hosszúságot. Akár a 100 éves kort is megélheti.

Öreg halászok mesélték a Bagaméri-Duna-ág partján. A viza volt a legnagyobb hal az itteni Duna ágakban, hazája egyébként a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger. Itt elérheti az 1500 kg. súlyt is és 8-9 méteres hosszúságot. Akár a 100 éves kort is megélheti. A Fekete-tengerből úsztak fel ide a szigetek közti csendes vizekbe ívni. Hatalmasra megnőttek, több mázsás is akadt köztük. Nem volt hát könnyű kifogni őket.

További képek

A Duna romániai szakaszát kevés hazai horgász ismeri. - Én se. A Duna-deltába ugyan már majdnem eljutottam egyszer, a madárinfluenzás őrület miatt azonban kútba esett az a terv is. A minap viszont talán egy annál is rejtélyesebb Duna-szakaszra vezérelt a jó sors: Orsova környékére, a híres szorosok tájára. Nem horgászni küldtek, igaz, hanem az al-dunai árvizekhez. De ha már ott jár az ember, nem állhatja meg, hogy ne horgásszon egy keveset.

Több millió éves halfajt telepítettek a Dunába. A viza valaha őshonos volt Magyarországon, de a XX. század elejére a túlhalászás és a vízszennyezés miatt teljesen eltűnt. A hosszúkás, ragadozó halfajta kifejlett példánya több méter hosszú is lehet és elél akár 100 évig is. Budapesten, a Viza utcánál vasárnap 100 kishalat engedtek a Dunába. Azt remélik, hogy 10-15 év alatt újra elszaporodik a magyar folyókban.

Simogatni is lehet őket, annyira szelídek. Részben ez lett a vesztük a XX. század elején a vizáknak. Nincs veszélyérzetük, ezért ezt a halfajt lehet a legkönnyebben kihalászni.

(A Mezőgazdasági Múzeum füzetei 2.)