halászat

Kopács ősi, kora Árpádkori magyar halászfalu a Dráva Dunába torkollásánál. Írott forrásokban először 1212-ben említik Kopach néven. Valószínűleg személynévi eredetű, magyar névadású. Az egykori római út mentén települt falu határait évente akár többször is elöntötték az árvizek, az itteniek közel ezer éven át jól megéltek a halászatból. A mocsaraknak köszönhetően lakói tűrhetően átvészelték a török hódoltságot is, s őrizték magyarságukat is.

A hálókötés eszközei a hálókötő tű és a béce vagy börcfa. Maga a hálókötő tű 25-40 cm hosszú. A kötéshez általában a rövidebbet az állításhoz a hosszabbat használták. A hálótű anyaga többnyire bodza vagy kecskerágó fa volt, melyet a halász maga faragott. A választás azért esett e fafajtákra, mert ezek kifényesedve jobban csúsztak a szemek között. A béce vagy börcfa hosszúsága 20 cm körüli, vastagságát pedíg a háló szemeinek mérete határozta meg.

Adott egy fiatalember, Vass Csaba, aki szereti a természetet, szeret horgászni, és szeretné megvédeni a halakat is, ezért elhatározza, halőrnek áll, hogy megakadályozza a dunai hallopást. Jól dolgozik, talán a legeredményesebben, a vízkezelő mégis visszavonja halőri megbízatását. Pedig a vízkezelő is elismeri, hogy az adott Duna-szakasz halőrzése megoldatlan, és lopják a halat a folyóból.

Budapest, 2015. április 14., kedd (MTI) - Megszűnik a jövőben a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken: 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély - döntött az Országgyűlés kedden.

A képviselők a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által kezdeményezett módosítását 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el.

A törvény kibővíti a horgászat és halastó definícióját.

Volt itt nálunk a Ferencz-csatornában évek előtt egy a régi időkből visszamaradt „harcsika", - amint őt az én kedves halászom nevezte, ismerte minden sváb gyerek is félelemmel vegyes bámulattal adózott neki. E harcsikának állandó tanyája a zsilipünk falában épített, de nem használt falazott csatorna volt. Innen indult őkelme esténkint rabló hadjárataira. Legtöbbnyire a zsilip alatti mély vízben tartózkodott, néha farkával csapkodott, vagy magát felvetve, oly zajt okozott, mintha egy ló esett volna a vízbe.

Érdekes adatokra bukkantam, az 1930-as évekből. A táblázatok azt mutatja, kik tartoztak a Balatoni Halászati Társulatba. Ugyanis, hajdan a Balatoni Halászati Társulatba tömörült, 50 parttulajdonos volt jogosult az idényjegyek és a napijegyek kiadására. A táblázatokon a vízterületek nagysága szerinti sorrendben szerepelnek a partbirtokosok.
A legnagyobb területeket az egyház a hercegek és grófok tulajdonába volt. Oh' szegények...

További képek

A viza (Acipenser Huso L.) a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Orra rövid, bajuszai laposak; pajzsai elöl és hátul laposabbak; oldalpaizsai kicsinyek, egymástól távol állanak. Háta sötét-szürke, hasa fehér fehér. A magyar folyók egykori óriásai a viza - vizeikből szint teljesen eltűnt. Pedíg hajdan százával fogták, még mázsás példányit is a Dunában. A viza a földkerekség folyóinak legnagyobb hala, hazája a tenger : Fekete-tenger, Kaszpi-tenger. Itt elérheti az 1500 kg. súlyt is és 8-9 méteres hosszúságot. Akár a 100 éves kort is megélheti.