halak

Tíz éve, 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került.

Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva és most ne csak a horgászat szempontjából nézzük. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.

És jött a TERMÉSZET. Májusban az első nagy esőkkel, aztán egy hétre rá a második özönvízzel. Azt mondta: „most helyreállítjuk a rendet, visszaveszem az EMBERTŐL, ami az enyém! Megmutatta, hova nem szabad építkezni, hol kell erősebb gátakat építeni és a folyókat, tavakat is betelepítette az EMBERTŐL elvett halakkal. Mégpedig olyan mennyiségben, amelyre már rég volt példa. Ráadásul az időpontra is figyelt, májusban és júniusban, amikor a kiszabadult halak le is tudtak ívni a kiöntések meleg vizében és a lassan visszahúzódó árral az ivadék jelentős része is visszakerült a mederbe.

Csongrád - Horgászok és halászok együtt mentik a Tisza árterének tocsogóiban rekedt halivadékok milliárdjait. Az önkéntes munka Csongrádon kezdődött. Az elhúzódó árhullám miatt nagyon jól sikerült az ívás: a keszegfélék mellett apró pontyok, ujjnyi süllők, kisharcsák is akadnak a hálóba, régen látott tömegben.

A Hortobágy-Berettyó, vagy a Hármas-Körös mentén sűrűbben járók felfigyelhettek arra a jelenségre, hogy a halak pipálnak, levegő után kapkodnak, vagy rosszabb esetben már a tetemüket sodorja a víz. A jelenséget az oxigén, pontosabban az oldott oxigén hiánya okozza. A vízvizsgálatok kiderítették, hogy a szerves anyag-terheltség az átlagosnál tizenötször nagyobb, ennek köszönhetően a vízben oldott oxigén szintje 2 mg/l körül alakul, mely szinte minden körösi halfajnál az élettani minimum alatt van – magyarul a hal fullad.

1888. évi XIX. törvénycikk a halászatról

I. FEJEZET

A halászati jog

1. § A halászat joga a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát (1885:XXIII. törvénycikk 4. és 5. §) illeti.

2. § Árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elboritják.

Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni tilos.

Fokozott élelmiszerbiztonsági fegyelmet kért Magyarország Brüsszelben, tekintettel az elmúlt hónapok élelmiszerbotrányaira. Közben Európából emberre is veszélyes <strong>parazitákkal fertőzött halakról</strong> érkezett hír: Magyarország sem érezheti magát biztonságban.

A két hónappal ezelőtti mérgezett marokkói paprika botránya kapcsán Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szigorúbb európai élelmiszerbiztonsági fegyelem mellett emelte fel a szavát Brüsszelben, ugyanakkor körvonalazódni látszik az újabb kínos ügy: fonalférgekkel fertőzött tengeri halakról szólnak a hírek a kontinensen.

Kedves Horgásztársaim! Az utóbbi hetek esõs idõjárása igencsak rá nyomja bélyegét a hangulatunkra, és jelentõsen korlátozza lehetõségeinket is, már ami a horgászatot illeti. Vannak azonban problémák, amikre ezúton is fel kell hívnom a figyelmét a kedves szülõknek: sehol sem szabad egyedül vízpartra engedni a gyerekeket.