Duna

Dunai halászat, néprajzi emlékeink. A film 1952-ben készült Baján. A felvételeket Keszi Kovács László készítette. Néprajzi szakértő Solymos Ede.

Vannak horgászok, akik csökönyösen ragaszkodnak egy bizonyos horgászhelyhez; akár fognak ott halat, akár nem, ők bizony kitartanak a mellett a hely mellett. És vannak, akik egy megszokott csalétektől el nem térnének, várnak csendben, majd csak jön egy hal, amelyik meggondolja magát és elkapja a csalit.
De vannak aztán olyan horgászok is, akik mély vonzódással viseltetnek egyes halfajták iránt. Ilyenek a pontyhorgászok is.

Szeptember van, közeleg a hideg, rideg ősz. Az Óbudai Duna-szakaszon nem a legjobb a helyzet. A víz visszavonulóban, csak imitt-amott lehet halat fogni, meglehet, véletlenül. Régi megfigyelés, hogy ha a víz feljő, illetve lemegy, a megállapodásáig művészet a halfogás és a horgászat kevés sikerrel kecsegtet. Áradás után viszont kitűnően horgászhatóak a kiöntések - ez több kiló halat jelent naponta. A víz ingadozása iszonyatosan nagy. Van úgy (mi állandóan itt horgászók tapasztaljuk), hogy egyik napról a másikra 1-1,5 métert is képes áradni vagy apadni a vízszint.

Érdekes cikkre bukkantam a Tolnai Népújság 2009.08.24-i számában.

Szokatlan élőlény került kézre a Duna gemenci szakaszán. Egy dunai kisszerszámos halász figyelt fel a hálóban lévő különös teremtményre - olvasható a Békalencsében, a Duna-Dráva Nemzeti Park hírlevelében. A Duna főmedrében, mintegy 3 méteres mélységben lerakott varsában volt egy zöld színezetű teknős is, amilyet még azelőtt sohasem látott. Az állat nem sokkal később el is pusztult.

A jó fogást sokban befolyásolja a helyválasztás, mely lehet direkt és véletlen is. Ha tudjuk, merre vannak gödrök, medertörések esetleg az uszonyos barátaink számára kedvező haltartó helyek, akkor sokkal eredményesebben tölthetjük el az időt a vízparton. Ezen információkat jobbik esetben megosztják velünk rutinosabb horgász társaink, de természetesen vannak olyanok is, akik még vallatáskor se mondanák el a tutit. Jelen estben szerencsések vagyunk, mert szinte az összes médiában erről van szó, csak olvasnunk kell a sorok között és raktároznunk a számunkra fontosabb információt.

További képek

Az elmúlt pár hét gyenge eredményei után amit én a túl alacsony vízállás számlájára írok,a tegnapi nap az eső után Gzozival süllőzésre adtuk a fejünket a Duna észak-pesti szakaszán egy akadósabb helyen.

Nem tudok napirendre térni a Duna szakaszok napijegy árainak különbségei között. Nem értem miért 2000 Ft. a napijegy a Tolnai vagy 1750 Ft. a Közép-Dunai szakaszra. És miért 350 Ft. a Mohácsi szakaszra vagy 800 Ft. a Paksi részre.

Esetleg az egyik szakaszt telepítik a másikat nem ? Akkor meg milyen alapon kérnek érte pénzt ??? A halászati társulások hol prezentálnak valami kimutatást, mennyit telepítettek és mennyit halásztak el ? Milyen tényezők függvényében ekkora a különbség a napijegy árak között ?

És egy mondat a Mohosz honlapjáról :