10 éve történt a tiszai ciánszennyezés



Tíz éve, 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került.

Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva és most ne csak a horgászat szempontjából nézzük. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.

A román-ausztrál tulajdonú Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból nyerte ki az aranyat és ezüstöt - a fejlettebb országokban már nem alkalmazott - ciános kioldással. Mivel az eljárás vízigénye igen nagy, a mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználták. A Zazar község közelében lévő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka mintegy 25 méteres szakaszon átszakadt, a ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz a Lápos folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére.

A szennyezés súlyosságára jellemző, hogy a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál - a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően - 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. Halpusztulást még Belgrád alatt is észleltek, és még a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a koncentráció.

A magyar vízügyi szervek mindent megtettek a szennyezés hatásainak mérséklésére, a Tisza menti települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, az élővilág megóvására, illetve a tömeges halpusztulás után a tetemek eltávolítására. Így sikerült elérni, hogy a Tisza-tó felületének 93 százaléka épen maradt, a kiskörei erőmű alatti szakaszon már mintegy negyedével csökkent a cián koncentrációja, a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek.

A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A folyó azonban a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s 3-4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában. A halászati vállalkozások vesztesége azonban óriási lett, mert csökkent a hozam, ma is magas a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma.

Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. Románia az Aurult tette felelőssé a környezeti katasztrófáért, az ottani vizsgálat szerint a katasztrófát "előre nem látható körülmények" okozták. A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.

A Transgold tovább folytatja tevékenységét, bár saját állítása szerint jelentős fejlesztéseket végzett a szennyezés visszafogása érdekében. A környezetvédőket aggodalommal tölti el az is, hogy Verespatakon egy kanadai-román cég nyíltszíni fejtésből, ciánalapú technikával akar aranyat kitermelni, ami a 2000-es katasztrófa megismétlődésével fenyegethet.

Forrás: Greenfo / MTI
http://www.greenfo.hu/

10 éve történt a tiszai ciánszennyezés


Szerencsére a természet hamar

Szerencsére a természet hamar begyógyitja a sebeket a testén. A gond az, hogy bármikor hasonló katasztrófák előfordulhatnak, ennél a cégnél, vagy bármelyik hasonló vállalatnál, mivel a ciánnal teli aranyiszap ülepítők gátfalai nagyon rossz állapotba vannak és egy nagy esőzés vagy áradás a közeli folyókból tönkreteheti a gátakat.

Sajnos a begyógyult sebeket

Sajnos a begyógyult sebeket azóta a ciánnál is hatékonyabban tépkedik az ősi mesterség művelői .Senki nem szab határt a működésüknek, tilalmi időket,méretkorlátozásokat figyelmen kívűhagyva garázdálkodnak ellenőrízhetetlen mennyiségű eszközökkel szürik a folyót : HALÁSZOK !!!

Remélem azt tudjátok, nem

Remélem azt tudjátok, nem azok a szerencsétlen Román munkások tehettek a dologró akik ott dolgoztak, hanem az Ausztrál multi aki a minimális biztonsági szabályokat sem tartotta be.

Kíváncsi vagyok lezajlott-e már a kártalanítás és vajon mennit fizettek, de úgy gondolom már feszívódtak és új néven újra garázdálkodnak. Németországban már börtönben ülne az egész kompánia.

FÉL évvel a ciánszennyezés

FÉL évvel a ciánszennyezés után már kereskedelmi halászat volt a
Tiszán ! Pedig a Rablógazdálkodást ekkor kellett volna beszüntetni !
Szinte követhetetlen milyen csatornákon és hová tűnik a halászok
által kifogott hal.Melyet a már régóta megismert módszerekkel fog-
nak meg (ívási idők-méretkorlátozások terén nagyon lazák).
Ráadásul még ellenőrzési jogkört is gyakorolhatnak 2000-óta !

Sajnos, ezt a bejegyzést se

Sajnos, ezt a bejegyzést se olvassa senki...

És majd ha egyszer

És majd ha egyszer kártalanítják az államot akkor abból mit fognak vissza adni a Tiszának. Jaaa és majd el felejtettem!!!! Arra az évre volt engedélyem!! Annak az árát ki fogja vissza adni a horgászoknak??????

A halászokról nem mondanék semmit mert sokszor látom mit vesznek ki...gyalázatos!!!! Őket kellene ellenőrizni.

Hozzászólás

Bocs a robotok miatt kell.......

Horgász írások

Szavazás

Horgászjegy árak:
 Bibliográfia
Ponty profil