Az első pergetett harcsa

Az első pergetett harcsa
Mint minden valamirevaló horgászt elkapott engem is a Harcsaláz! Természetesen mikor? Persze, hogy télen! Nagyon hosszú volt az a tél . Lázamat keszegezéssel, márnázással, Tass kősüllőivel enyhítettem. Manapság beérném egész évben a fenti fogások felével!

Visszatérve a harcsára: esténként a szakirodalmat bújtam , a műhelyben villantókat kalapáltam . Álmomban, már harcsákkal bajlódtam. Megannyi könyvbéli tudással felvértezve elkezdtem a spórolt pénzemből a felszerelésre összpontosítani. A Sopron utcában ( Eurohold) vettem egy 150g- OS X rated pálcát , szigorúan a 3 méterest , az orsó ügyében egy sprora esett a választás, ötvenes méretben. Fonott zsinór dukál a felszerelésre, mert a harcsa nagy erejű hal , legalább 30-ast a dobra ! Hát ki ne tudná, ha én nem ! Olvastam Bokor Károlyt, Hunyadi Attilát, Nagy András Bélát, és természetesen a Magyar Horgász újságot 80-tól!

A „kiváló” orsó dobján fúrcsáltam egy kicsit a meneteket, de nem tántorított el , hogy útnak induljak Százhalombattára március elején az első bevetésre. Vastag, barna repülőgép pilóta kabátomat cibálta a szél az MO-son , már alig vártam, hogy rákanyarodjak a hatos útra, mert nem a legkényelmesebb ebben az időben motorozni. Megérkeztem , hurrá! Sehol senki, korán van. Méretes villantóm repült is a tutinak vélt helyre , de mi ez ? Egy jókora gubanc körvonalazódott ki a felkelő nap első sugaraiban… A folytatást gondolhatjátok!
Nyár lett ! Eszembe jutott a harcsa. Nem adhatom fel!

Nosza előszedtem egy régebbi orsómat. Huszas fonottal feltöltöttem, majd elismerően konstatáltam , hogy így , már megfelelő lesz a felszerelésem kritikus pontja. A Quantum orsó ugyanis tökéletes zsinórképet produkált . Hátsó fékrendszere egy kicsit aggasztott , de egy kis tisztítás után jó lett!

Tikkasztó melegben indultam útnak Tassra ( hova máshova? ). Kis Yamahám lelkesen falta a kilométereket, majd a jól ismert Maki büfé előtt pihenőre tért . A barátokkal megittam egy hideg sört, de irány a part ! A vízállás közepes, a horgászok lelkesen pontyoztak, süllőztek igen jó eredménnyel!

Kicsit lejjebb kezdtem , ahol nem zavartam senkit. Villantóimat derekasan próbálgatva fogtam is egy jókora balint, melynek nagyon örültem. Mohos hátát sokáig mutatta, örült, hogy most szabadon engedtem.
Pár órával később észrevettem, hogy az V – VI – os víz felét , már bejártam. Motoros csizmám derekasan sáros lett , a karom félig leszakadt a nehéz pergetőbottól , csípnek a szúnyogok , és elkezdett besötétedni! Egy cigarettát elszivtam , majd a gumihalas dobozba túrtam. Ez jó lesz! Egy Deaky féle jigfej piros horogára egy nyolc centis Manns gumihal került. Gondoltam , hogy megnézem lesz-e érdeklődés kedvenc halaim, a süllők részéről.

A sziget belső oldalán a jól ismert limányokban emelgettem gumihalamat, amikor! Anyádat! Jól tarkón ütöttem magamat , hogy az ezredik szárnyas vérszívón bosszút álljak. Másik kezemben hirtelen eltűnt a csali ellenállása , amelyre keményen bevágtam! A pálca derekasan hajlott , majd erős forgolódást közvetített , immáron remegő kezemhez. Az orsó fékje kiszolgálta egyre távolodó halamat, mely igencsak rászolgált hírnevére. Igen , ekkor , már tudtam, hogy Ő van a felszerelés túlsó végén. Istenem! Csak megfoghatnám! Hajrá, itt az álmom, nem adom fel! Az Eurohold bot jól dolgozott, ütemesen bólogatott.

Amikor a harcsa a saját magára feltekert zsinórt ledobta, a szívbajt hozta rám, hogy elment, de persze nem ment el! A sodrásból, már kifordítottam és a vastagon nyálkás zsinórt látva fokozódott a kézremegésem. Megpillantottam! Azt a mindenit! Több , mint egy méter! Párat fordult még, majd megadta magát. Szája sarkában a tökéletesen akadt horog , illetve a megviselt gumihal fityegett. Megfogtam az alsó állkapcsát, majd felhúztam az erdőbe. Örömöm leírható lenne, de erre nincsen elég időm nekem sem, neked sem!

Legszívesebben belekiabáltam volna az éjszakába, hogy emberek ide mindenki! De nem tettem. Egy méter harminc centiméter volt és tíz kiló. Megpihentem, majd a zsákmányomat méretes hátizsákomban felvittem a motoromhoz. Botot felkötöttem oldalra , majd elindultam haza . Elaltatott harcsám a frászt hozta rám, mert kb : 120-al mentem, amikor körbefordult saját tengelyén. Majdnem leszálltam út közben.

Utána pár évig, csak harcsáztam szinte. Jó volt visszaemlékezni, így írás közben! Szerintem hétvégén megpróbálom újra!

Garncsi Bazsi írása