A hálókötés eszközei a hálókötő tű és a béce vagy börcfa. Maga a hálókötő tű 25-40 cm hosszú. A kötéshez általában a rövidebbet az állításhoz a hosszabbat használták. A hálótű anyaga többnyire bodza vagy kecskerágó fa volt, melyet a halász maga faragott. A választás azért esett e fafajtákra, mert ezek kifényesedve jobban csúsztak a szemek között. A béce vagy börcfa hosszúsága 20 cm körüli, vastagságát pedíg a háló szemeinek mérete határozta meg.

Az Amurra szánt bojliról nagyon megoszlanak a vélemények, főként az összetevők tulajdonságairól. Víztipusonként és hónaponként más-más százalékban hoz sikert az édes alkotóelemek vagy az állati fehérjék hozzáadása.

Érdekes a magyar horgász DVD felhozatal… Mást se hallunk a tv-ből, csak hogy válság van, és hogy fájni fog. Szerény meglátásom szerint tényleg fájna, ha a DVD-ken szereplő tippeket, csalikat és felszereléseket a horgásztársadalom minden tagja véresen komolyan venné.

10 kg Sensas 3000 etetőanyag 15100 forint MasterCarddal… Platós IFA sofőrrel (annyi felszerelés horgászhelyre juttatásához) 45000 forint MasterCarddal, de az élmény megfizethetetlen?! Számomra tényleg az…

Adott egy fiatalember, Vass Csaba, aki szereti a természetet, szeret horgászni, és szeretné megvédeni a halakat is, ezért elhatározza, halőrnek áll, hogy megakadályozza a dunai hallopást. Jól dolgozik, talán a legeredményesebben, a vízkezelő mégis visszavonja halőri megbízatását. Pedig a vízkezelő is elismeri, hogy az adott Duna-szakasz halőrzése megoldatlan, és lopják a halat a folyóból.

Régi videó (kb 20 éves), de szakszerű és kedves hangulatú.

A pákászatot, mint "foglalkozást" soha nem ismerték el a tiszántúli népe. Sőt a pákászt annak idején mindenki úgy ismerte, mint valami munkakerülő, tolvaj, csibész, bujkáló embert. Mondjuk, volt is benne valami - ezek az emberek, vagy egyedül, vagy családostúl, de remeteséget vállaltak. Sokszor a szegénység, sokszor a törvény elöli menekülés vitte rá ezeket az embereket arra, hogy beköltözzenek a rét belsejébe - a lápra, és táplálékszerzésüknek helyéül a szabad természetet válasszák.
(Ecsedi István - 1933)

A magyar nyelv szótára 1870-ben így írja le a pákászt :

A horgász - bár van rendes munkája, és minden OK körülötte, félig-meddig mégis a társadalmon kívül él, mert lélekben állandóan a tóparton van sörrel a kezében, valami haverjával, vagy éppen egyedül, és bütyköli a szereléket, turkál a kukacban, készíti az etetőanyagot, a bojlit, vagy azon gondolkodik, hogy legközelebb hova menjen és milyen dipet használjon: meggyeset, barackosat, vagy inkább valami vaníliásat...