Írások

Folyóvízi amúrok

Az idei horgászévad sajnos nem úgy indult kedves vizemen, mint korábban. Igaz, jóval kevesebb időt tölthettem a vízparton. Régebben hetente 2-3 alkalommal jutottam le, 2009-ben ez két három hetente egy alkalom (délutánra, estére) csökkent. Mindez azzal járt, hogy hiába lestem a neten a vízállási adatokat, nem voltam képben. Megjegyzem, a keszegezés azért rendszerint bejött, jó kajával, könnyű cuccal (picker, feeder) fehér halat lehetett fogni. Viszont a korábbi évekhez hasonlóan az esti márnák, szürkületi harcsák elmaradtak. Gyakorlatilag méretes halat szinte alig fogtam. Augusztusra rájöttem, ez így nem mehet tovább: ha rendes halat akarok fogni, akkor időt, energiát kell rászánni.

1 lépés: 2 hét szabadság kivétele (augusztus 20-a miatt + 4 napot nyertem!)

Címkék:

Érdekes pontyhorgászat

Sokan azt gondolják, hogy a ponty kizárólag fenék közelben kutat a táplálék után és csak is ott fogható. Amennyiben fel tudjuk csalni felszínközelbe, és ott is tudjuk marasztalni óvatos barátunkat - akkor szép sikereket érhetünk el a ponty - vízközti és vízfelszíni horgászatában. A ponty a felszínen úszó kenyérnek is csak ritkán tud ellenállni, így 1-2 horgászmódszerrel becsapható és könnyebb lehet rá a horgászat.

Angol horgászok még évekkel ezelőtt kikísérleteztek egy módszert a ponty víz-közti horgászatára. A felszerelés nem túl bonyolult: pontyozó bot mely alkalmas kb. 20-40 gramm súly eldobásához, valamint egy etetőkosárral egybeépített nagy teherbírású, de érzékeny úszó. A csali általában 10 mm. átmérőjű bojli.

A módszer abból áll, hogy 20-30 méterre eldobjuk az etetőanyaggal megtömött kosarunkat, de nem fenéken horgásszunk. Viszonylag nagy felhajtó erejű (20-40 gr.) úszóra van szükségünk ami ellensúlyozza a kosár és az etetőanyag súlyát. A kosárból folyamatosan kihulló etetőanyag közelében lóg a csali és így kapásra készteti még a gyanakvóbb pontyokat is. A siker záloga az érzékeny úszó, a jól eltalált előke hosszúság (10-50 cm.) a könnyen oldódó etetőanyag és a megfelelő ízesítésű bojli. Egyébként, csalinak, nem csak bojli alkalmazható - valószínűleg a kenyérrózsa vagy a kukorica is sikert hozhat.

Sajnos horgászboltokban még nem láttam ilyen etetőkosárral egybeépített testes waggler úszót, így némi barkácsolásra lesz szüksége aki kipróbálná a módszert.

Egy hasonló bejegyzés:
http://horgaszat.hu/blogok/raketa-uszos-pontyhorgaszat

Címkék:

Viharlámpával a pontyok ellen - Vigh József

A nyári hőség úgy ráült a Balatonra, hogy ember, állat csak tátogni tudott. Fickó kutyám félóránként leballagott a vízhez, s beáll, hogy hűsítse magát, de mire ismét fölkaptatott a tanyához vezető szerpentinen, már száraz volt a szőre, s a nyelve olyan hosszan kifittyent a fogai közül, hogy majdnem rálépett az első lábával. Tódor, a szelíd szarka is épp hogy lézengett, s leginkább a kecskelábú asztal hosszanti lécén üldögélt, nyitott csőrrel pihegve naphosszat. Tán még a hínárosban lapuló pontyok is az izzadtságot törölnék magukról, ha ugyan kéz híján végre tudnák hajtani ezt a műveletet. Horgászat melegben.

Címkék:

Aranymosás a Dunán

Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt, legfőképpen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz. A Duna kisalföldi szakaszán, a csallóközi parton Gúta, Naszvad, Bős, Szap, Csicsó, Füss, Kolozsnéma, Aranyos, Vajka, Medve, Doborgaz lakói éltek aranymosásból. A Szigetközben pedig Ásvány, Lipót, Nagybajos voltak a leghíresebb aranymosó helyek. A Duna mentén egyéb fontos aranymosó helyek voltak még : Győr és Gönyű között. Ezenkívül a Vág, Garam, Ipoly partjain is mostak aranyat. Az itteni aranymosás már az őskorban kimutatható volt, különösen a római uralom alatt. A török időkben még igen kifizetődő tevékenység volt az aranymosás, így sokan űzték.

További képek

Címkék:

Ponty helyett teknős

Minél több időt tölt az ember a vízparton, annál kevesebbet tud róla. Öreg tanítómesterem, a jándi Tarr Gyuri bátyám hajtogatta ezt, aki ugyan nem sokra nézte a horgászatot, hiszen ő halász volt a Tiszán. Nála kevesen tudtak többet a folyókról, a tavakról meg a lakóiról. Inkább én jártam vele, de néha-néha ő is eljött velem horgászni. Itta a pálinkáját, szívta a cigarettáját, és mikor ránéztem, hogy most mi ráncigálhatja a botot, csak megrántotta a vállát: „Majd megmondom, ha feljön.”

Lassan így vagyok ezzel én is. Tíz-tizenöt éve még magabiztosan mondtam minden kapás után, hogy ez dévér, ez kárász, ez meg paduc. Néha bejött, ilyenkor magától értetődve zsebeltem be az elismeréseket. Ha meg nem, akkor nem is beszéltünk róla. Ma már a legritkább esetben vállalkozom jóslásokra.

Címkék:

Gazsi és a cselgáncs - Vigh József (1962)

Július negyedikén van az évfordulója annak, hogy jó sorsom összehozott Gazsival. Mindössze néhányszor találkoztunk, de emlékezetemben él ezeknek a találkozásoknak minden mozzanata. Nyilván azért, mert a kellemes eseményeket még sokkal több év távlatából is élesen vetíti vissza az emlékezet tükre. Ha bepillantok ebbe a tükörbe, rögtön elővarázsolódik az a nevezetes, tikkasztó júliusi délelőtt, amikor Gazsi először adott életjelt magáról. Persze, akkor még nem ismertem. Nem tudhattam, hogy megjelenésével ritka örömök forrása nyílik meg számomra, napokig tartó, izgalmas horgászkaland formájában.

Címkék:

Horgászat a Rábán

A Rába folyó felső szakasza 2006 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Számos ritka és védett növény- és állatfaj él a folyóban és a hozzá tartozó ártéri területeken. Február másodika a vizes élőhelyek világnapja, 1971-ben ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek megőrzésére irányuló egyezményt. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott az egyezményhez. A Rába és kapcsolódó ártéri, összesen 10961 hektáros területe az osztrák határtól Sárvárig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely 2006 óta.

Címkék: