Könyvek • Horgaszat.hu

Könyvek



A pisztráng (Dr. Pelech E. János, 1879)

A pisztráng (Dr. Pelech E. János, 1879)

Kedves horgász barátaim, most egy olyan irodalmi különlegességgel szeretnélek benneteket meglepni, amihez foghatóval, ritkán találkoztok. Ez a kis írás 1879 ben látott napvilágot, a (Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének a VI. évfolyamban), szerzője : Dr. Pelech E. János, felsőmagyarországi orvos ember.





A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903)

A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903)

Előszó
Művemet több évi tapasztalat és megfigyelés alapján írtam. Remélem, hogy a halászat egyik legkedveltebb ága: a pisztráng és lepényhalhor-gászat terén hasznosat nyújt. Iparkodtam a tudnivalókat oly térjedelemben, s ugy világítani meg, hogy azoknak már elméleti elsajátítása is a kezdőt féligmeddig kész horgászszá avassák fel. Ha munkám itt-ott nem felelne esetleg meg a várakozásnak, vigasztal az a tudat, hogy: »Nullus liber est tam malus, ut non aliqua parte prosit.«
Liptó-Bessenyőn 1903. évi május hó 15-én.
A szerző.

BEVEZETÉS





Balatoni Sporthorgász A. B. C. (Behinya Miklós,1940)

Balatoni Sporthorgász A. B. C. (Behinya Miklós,1940)

Ezt a füzetet a „Balatoni Sporthorgász Társasság" azzal a célzattal bocsátja útjára, hogy a Balaton horgászviszonyait nem ismerő külföldi vendégek segítségére legyen, mert nehéz sporteredményt elérni olyan vízen, amelyet a sporthorgász nem ismer. Különösen áll ez a Balatonra, amely teljesen más, mint általában a többi európai tó. A Balaton aránylag sekélyvizű meleg tó, és nem alpesi, mély, hideg víz. Hőfoka nyáron 22-26 C fok, tehát benne pisztrángféle, lazacféle halak nem élnek. Egészen hiába való volna tehát csónakról a műcsali (spinner) stb. vontatása.





A horgászat kézikönyve (Schreiner Ferenc, 1922)

A horgászat kézikönyve (Schreiner Ferenc, 1922)

Előszó - Hábent sua fátá libelli. (a könyveknek megvan a sorsuk)

Ennek a kis könyvnek meg kellett születnie, mer szükség volt rá, mert hiányzott már régóta irodalmunkban. Sokan várták már ezt a könyvet, sőt sokan követelték is, szerzője mintegy ennek az óhajnak tett eleget, amikor megírta. Nem mestersége az írás, legalább eddig nem volt az, a toll helyett egész más fegyvert forgatott, de hiszen ez a fegyvercsere nem olyan ritka dolog, kivált a magyar irodalomban és különösen mostanában.

További képek





Horgásszon a Velencei-tavon (Tóth Kálmán,1940)

Horgásszon a Velencei-tavon (Tóth Kálmán,1940)

A Velencei-tó Fejér vármegye székesfehérvári járásában 26 négyzet kilométer területen fekszik. A kereken 4000 kat. holdnyi vízterület Velence, Gárdony, Pákozd és Sukoró községek határaihoz tartozik. Fő tápláló patakja a Császár-víz a tó nyugati végénél. Több kisebb és időszakos vízfolyáson kívül jelentős vízmennyiséggel csak a Bágyom-patak táplálja, mely keleti végében ömlik a tóba. A tó vízszintjét a dinnyési bukógáttal szabályozzák. Vízterületének csak 1/4 részét foglalja el nádas, míg a fennmaradó 3000 hold síkvíz és nádasok között elterülő tisztás.

További képek



style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">

Tartalom átvétel