Cikkek • Horgaszat.hu

Cikkek



Tapasztalatok a Lillafüredi Hámori-tavon (Antos Zoltán - 1962)

Tapasztalatok a Lillafüredi Hámori-tavon (Antos Zoltán - 1962)

A ponty félénk, óvatos, gyanakvó természetű, és különböző olyan tulajdonsága van, amelyet a lillafüredi Hámori-tavon közvetlenül is megfigyelhettem. Ismeretes, hogy hálóval nem könnyű megfogni. A nagyobb ponty a varsát csodálatos biztonsággal elkerüli, inkább csak a kisebbek esnek zsákmányul. Ha észreveszi a kerítőhálót, ijedten menekül a hálóval alig megközelíthető búvóhelyekre, a víz legmélyén levő tuskók, kövek és egyéb akadályok alá, vagy csapatostól beveszi magát legsűrűbb part menti növényzet közé, ahol a kerítőháló nem éri el.





Egy igazi harcsakaland

Egy igazi harcsakaland

Kilenc évvel ezelőtt késő ősszel, kora hajnalban érkeztem a partjára. Nagy köd volt 0 fok körüli hideg. Halőrünket nem találtam, szerszámaimhoz nem tudtam hozzáférni, elzárta azokat. Volt a hátizsákomban egy másfél méter hosszú, alul négy, botvégnél kér milliméter vastag, háromrészes acélbotom, egy Quick orsóm 150 m egészen új selyemzsinórral, 6-9 font teherbírással.A víz szélén találtam egy jókora szélhajtó küszt. Felfűztem egy 3 nullás, igen hosszúnyelű, erős norvég horogra, jól meggörbítve. Forgókapocs, ólom volt nálam, hamar kész voltam.





A sporthorgász keservei (Vitéz Uzsoki Báró Szurmay Sándor, 1937)

A sporthorgász keservei (Vitéz Uzsoki Báró Szurmay Sándor, 1937)

Igen különös a balsors játéka, amelyet vadásszal, horgásszal űz kedvelt sportjának gyakorlása közben. Tarkább és sokoldalúbb a horgászatnál, amint még látni fogjuk, mert százszorta nagyobb terjedelmű az a felület, melyen a «pech» szinte minden pillanatban megkörnyékezi. Sőt mondhatjuk, hogy talán nincs olyan emberi tevékenység, amelynél a balsors csak megközelítőleg is oly kegyetlen tudna lenni, mint épp a horgászatnál. A vadász ha pl. - este őzbakra megy cserkelni, egy pillanat alatt megállapítja, hogy puskája, néhány tölténye, csöve rendben van-e és indulhat a legjobb reménységgel útjára.





A ponty étvágyával kapcsolatos tudnivalók (Dobó Ferenc, Sporthorgászat, 1931)

A ponty étvágyával kapcsolatos tudnivalók (Dobó Ferenc, Sporthorgászat, 1931)

Minden évszaknak megvannak a maga horgászai. Vannak, akik alig várják az első őszi deret, hogy az oly sok élvezetet nyújtó süllőzést, csukázást megkezdhessék, - mások a zivataros, minél vadabb téli éjszakák után vágynak, hogy az egész embert kívánó galócázás, márnázás sportjának áldozhassanak, sokan megelégszenek az április végéig igen sok mulatságot, jóllehet annál kisebb falatokat nyújtó sügér- és keszegfogással, míg a horgásztábor zöme különösen azóta, hogy a felső sebes folyású vizeinket elvették - az év leghosszabb és legkellemesebb szakában, április utolsó harmadától, nem sokszor az októberi meleg napok megszűntéig, a mondhatni legnagyobb türelmet és legtöbb elméleti és gyakorlati felkészültséget igénylő pontyozásnak hódol, mely amellett, hogy a legkényelmesebb horgászati ág, megfelelő felkészültséggel gyakorolva, nem csak az élvezetek legkiválóbbjában, hanem a halhúsok egyik legízletesebbében is részesít.





A pontykirály - Kovácsházy Vilmos, 1943

A pontykirály - Kovácsházy Vilmos, 1943

Valamelyik régi bölcs mondta, hogy mindenki találkozik legalább egyszer életében a szerencséjével, de sokszor nem is tudja. Sokszor megragadja, sokszor meg elengedi. A vadász és horgásznak életében mindig akad ilyesmi. Hadd mondjam el az én esetemet. Persze nagy sora van ennek, de kezdjük az elején.





A sporthorgász morálja

A sporthorgász morálja

Még a háború előtti boldog időkben egy Angol sporthorgász eljött vagy 3 hétre Felső-Magyarország egyik kitűnő pisztrángos patakjához csak azért, hogy sportjának élhessen. Első dolga volt természetesen az, hogy az állami halászjegyet és a halászat tulajdonosától a horgászengedélyt megszerezze.





A nagy harcsa - 1906 - Öreg horgász

A nagy harcsa - 1906 - Öreg horgász

Volt itt nálunk a Ferencz-csatornában évek előtt egy a régi időkből visszamaradt „harcsika", - amint őt az én kedves halászom nevezte, ismerte minden sváb gyerek is félelemmel vegyes bámulattal adózott neki. E harcsikának állandó tanyája a zsilipünk falában épített, de nem használt falazott csatorna volt. Innen indult őkelme esténkint rabló hadjárataira. Legtöbbnyire a zsilip alatti mély vízben tartózkodott, néha farkával csapkodott, vagy magát felvetve, oly zajt okozott, mintha egy ló esett volna a vízbe.



style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">

Tartalom átvétel