1888. évi XIX. törvénycikk a halászatról • Horgaszat.hu

1888. évi XIX. törvénycikk a halászatról



1888. évi XIX. törvénycikk a halászatról

I. FEJEZET

A halászati jog

1. § A halászat joga a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát (1885:XXIII. törvénycikk 4. és 5. §) illeti.

2. § Árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elboritják.

Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni tilos.

3. § A kik a jelen törvény hatályba lépésekor (72. §) a halászati jogot oly vizterületen gyakorolják, a melynek medre tulajdonukat nem képezi, ezen jogukat az 1. §-ban foglalt rendelkezés ellenében is megtartják az esetben, ha a törvény hatályba lépte után legkésőbb egy év alatt ebbeli jogukat az alispánnál (polgármesternél) bejelentik s ennek folytán jogosultságukat kimutatják.

A jogosultság kimutatására elegendő az is, ha a halászati jognak 20 évi békés birtoklása bebizonyittatik.

4. § Az alispán (polgármester) köteles a 3. §-ban kitüzött határidő lejárta után az összes beérkezett bejelentések tárgyalására legkevesebb 1, legfeljebb 2 hóra terjedő határnapot kitüzni, ezen határozatát a bejelentővel, a meder tulajdonosával és a község volt földesurával egyenként külön kézbesitvény által, a netáni többi érdekeltekkel pedig az illető község házánál kifüggesztendő és azon kivül a szokásos módon közhirré teendő hirdetmény utján oly felhivással közölni, hogy a bejelentett igény ellenében netán fenforgó észrevételeiket irásban jelentsék be vagy legkésőbb a tárgyalás alkalmával annál bizonyosabban terjeszszék elő, mert különben kifogásaik többé figyelembe nem vétetnek.

A tárgyalásról rendes jegyzőkönyv vezetendő, szükség esetén tanuk vagy szakértők hallgatandók meg, s a tárgyalás befejeztével az alispán (polgármester) a halászati jog felett határoz.

A határozat az igénylőnek, a meder tulajdonosának, a községnek, a volt földesurnak és mindazoknak, kik észrevételeket adtak be, kézbesitendő.

A hatósági eljárásnál felmerülő költségek az igénylő felet terhelik és általa előlegezendők.

5. § Az alispán (polgármester) által a 4. § értelmében hozott határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs; ezen határozatban meg nem nyugvó fél azonban birtokon kivül a határozat kézbesitésétől számitandó 6 hónap alatt jogai érvényesitése végett a biróságnál pert indithat.

6. § A 3. és 5. §-ban megállapitott határidők elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs s a határidők elmulasztása a halászati jog elvesztését vonja maga után.

7. § Ha a medertulajdonos a 4-ik, illetőleg 5-ik § értelmében igazolt jogositottól a halászat jogát megszerzi, a halászati jog a meder tartozékává lesz, és attól többé el nem választható.

II. FEJEZET

A halászat gyakorlása

8. § A ki halászni akar, halászjegyet váltani és azt halászás közben magával vinni köteles.

A halászjegyet a hatóság állitja ki, s azon világosan kiirandó annak neve, állása vagy foglalkozása és lakóhelye, a kinek javára kiállittatik.

A halászjegyek bélyegilletéke személyenkint 2 forintban, a halászatra jogositottnak segédszemélyzete és munkásai részére személyenként 50 krajczárban állapittatik meg.

A halászjegyek érvényének tartama egy év és azoknak alakját és szövegét a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.

9. § Az állami csend- és rendőrök, törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, a halászati jog tulajdonosai, haszonbérlői és alkalmazottjai, valamint az erdők, szőlők, mezők és gátak felügyeletével megbizott személyek pedig jogositva vannak, azokat a kik halászati eszközökkel vizek partjain járnak, a halászjegy előmutatására felszólitani.

10. § Ezen felszólitásra a halászó halászjegyét előmutatni köteles, a ki pedig ezt bármely okból elő nem mutatja, tartozik a halászattal azonnal felhagyni, és ha ismeretlen, a felszólitó kivánatára akár nevét és lakását megmondani, a czélból, hogy ezeknek bizonyitására szoritható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a felszólitót a legközelebbi község előljáróságához követni, hogy kiléte ottan kiderittessék.

11. § A parti birtokos türni tartozik, hogy a 4, illetőleg az 5. § szerint igazolt jogositott azon vizeket, illetőleg vizrészeket, melyekre halászati joga kiterjed, táblával megjelölje.

12. § A parti birtokos és a medertulajdonos türni tartozik, hogy a halászatra jogositott a vizhez járjon, hálóját vagy egyéb halászati eszközét a partról a vizbe vethesse és kihuzhassa, - azonban a halászat gyakorlása közben a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdasági és erdészeti tárgyakban vagy területeken okozott minden kárért a halászatot gyakorlók teljes kártéritéssel tartoznak.

E végre megkivántatik, hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől számitandó 8 nap alatt felvehetés czéljából bejelentessék.

A vetésekben okozott kárnak becslése mindig oly időben eszközlendő, midőn az termék-mennyiségben megállapitható; a kár vagy természetben vagy pénzértékben térithető meg.

13. § Zárt vizekben a halászat a halászatra jogosult által korlátlanul gyakorolható.

Zárt vizeknek tekintendők:

a) a mesterséges halastavak, akár állanak halas vizzel összeköttetésben, akár nem;

b) mindazon egyetlen birtokos vagy több birtokos osztatlan tulajdona között fekvő vizek, melyek más halattartó vizekkel nincsenek oly összeköttetésben, hogy a halak az egyikből a másikba átmehetnek.

Vitás esetekben, hogy valamely vizterület zárt viznek tekintendő-e, a 48. és következő szakaszokban megállapitott eljárás alkalmazandó.

14. § A 13. § alá nem eső vizek nyilt vizeknek tekintendők.

A halászatot ily vizekben:

a) ha oly fekvésüek és kiterjedésüek, hogy rajtok a halászat a szomszéd birtokosok érdekeinek sérelme nélkül és okszerüen űzhető, az egyes jogositottak a jelen törvényben meghatározott korlátok között önállólag gyakorolhatják;

b) ellenkező esetben a jogositottak a jelen törvényben meghatározott korlátok között csak társulattá alakulva gyakorolhatják.

15. § Azon vizterületeket, melyeken a halászat a 14. § értelmében önállólag vagy csak társulat által gyakorolható, az egynemü halfajok tenyésztésére alkalmas természetük szerint, az érdekeltek kérelmére vagy hivatalból meginditandó eljárás folytán az illető törvényhatóság közigazgatási bizottságának meghallgatása mellett, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister határozza meg.

16. § Állandóan viz alatt levő oly területek, melyek a halak ivására s a halivadék fejlődésére alkalmasak, kiméleti terekké nyilvánithatók.

Ily esetben a mező- vagy erdőgazdasági használat korlátozásáért a halászati érdekeltek megfelelő kártalanitást tartoznak nyujtani a kiméleti terek tulajdonosainak.

A kiméleti térré való nyilvánitás iránti eljárás az érdekeltek kérelmére vagy hivatalból inditható meg.

17. § A kiméleti terek határa táblákkal kellőleg megjelölendő.

III. FEJEZEET

A halászati tilalmak

18. § A halászat nyilt vizekben, az ezen §-ban felsorolt halfajokra nézve, a tilalmi időszakok alatt tiltva van.

A tilalmi időszakok következőképen állapittatnak meg:

Április 1-től junius 15-ig tilalom alá esik:

Fajtok (Tok, Acipenser schypa).

Fogas-Süllő (Lucioperca sandra).

Kecsege (Acipenser ruthenus).

Kősüllő (Tótsüllő, Lucioperca volgensis).

Márna (Barbus fluviatilis).

Sőreg (Acipenser stellatus).

Szintok (Acipenser glaber).

Tetemestok (Szűkhal, Acipenser Güldenstädtii).

Viza (Acipenser huso).

Április 1-től julius 15-ig:

Ponty (Potyka, Pozsár, Cyprinus carpio).

Szeptember 15-től január 31-ig:

Lazacz (Salmo salar).

Pisztráng (Salar Ausonii).

Márczius 15-től április 30-ig:

Lepényhal (Pérhal, Thymallus vexillifer).

Márczius 1-től május 31-ig:

Galócza (Salmo hucho).

19. § Uj halfajoknak az országban meghonositása és létező halfajoknak egyes vidékeken veszélyeztetett tenyésztése érdekében, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ily halfajok halászatát az országban, illetőleg egyes vidékeken három évre terjedhető ideig eltilthatja.

Ez uj halfajokra nézve, ha azok honositása sikerül, a kormány rendeleti uton intézkedik tilalmi időről és a legkisebb hosszaságról, melyen alól azokat kifogni nem szabad.

20. § A következő méreteknél kisebb halakat kifogni nem szabad, és pedig:

Fajtok (Tok, Acipenser schypa) 80 cm.

Fogas-Süllő (Lucioperca sandra) 35 cm.

Galócza (Salmo hucho) 54 cm.

Kecsege (Acipenser ruthenus) 30 cm.

Kősüllő (Tótsüllő, Lucioperca volgensis) 40 cm.

Lazacz (Salmo salar) 50 cm.

Lepényhal (Pérhal, Thymallus vexillifer) 25 cm.

Márna (Barbus fluviatilis) 30 cm.

Pisztráng (Salar Ausonii) 20 cm.

Ponty (Potyka, Pozsár, Cyprinus carpio) 30 cm.

Sőreg (Acipenser stellatus) 50 cm.

Szintok (Acipenser glaber) 80 cm.

Tetemestok (Szűkhal, Acipenser Güldenstädtii) 100 cm.

Viza (Acipenser huso) 150 cm.

Ezen hosszaságok a halaknál a fej elejétől a fark végéig mérendők, és a jelzett méreteknél kisebb halak a vizbe azonnal visszabocsátandók.

21. § Rákot (Astacus fluviatilis et leptodactylus) április 1-től május 15-éig tilos fogni. Oly rákok, melyek a szemtől a kiegyenesitett fark végéig mérve 8 centiméternél kisebbek, a vizbe visszabocsátandók.

22. § Mesterséges haltenyésztés és a halaknak más vizekbe leendő áthelyezése végett, a hatóság irásbeli engedélye alapján oly halak is kifoghatók, melyeknek fogása a 18. és 20. §-ok szerint tilos.

Ugyanezen intézkedés a 21. §-nak megfelelőleg a rákokra nézve is alkalmazandó.

23. § Tilos:

a) a halikraszedés a halászatra jogositott engedélye nélkül;

b) minden oly fogó eszköz, pl. hálók, kosarak, varsák, továbbá minden oly készülék használata, a melynek nyilásai (szemei) nedves állapotban mérve 4 centiméternél szűkebbek vagy alacsonyabbak;

c) minden állandó halfogó készülék (pl. rekesz, kosár, zárháló) alkalmazása, mely közönséges vizállás mellett, a parttól derékszögben mérve a vizfolyás felénél többet elzár;

d) több állandó készülék vagy háló (eresztő háló) használata, ha egymástól legalább 50 méter távolságra nincsenek;

e) halakat elkábitó, megmérgező és robbanó szerek (maszlag, oltatlan mész, méregfű - Euphorbia palustris, dynamit stb.) használata;

f) az éjjeli halászat, napnyugtától napkeltéig;

g) gátaktól, zsilipektől, hallépcsőktől és egyéb vizi műépitményektől 30 méternyire felfelé vagy lefelé, horog kivételével, halászni;

h) vizeket, a bennük levő halak kifogása czéljából szakaszonkint (duga), vagy egészben lecsapolni, vagy ugynevezett bányákban felfogni.

Tisztogatás czéljából történő vizfolyások lecsapolásának idejéről az érdekelt halászati jogositottak 8 nappal előbb értesitendők.

24. § A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy egyes vizekben vagy vizrészekben a halászatra káros egyéb fogási módokat vagy fogó eszközök alkalmazását rendeletileg korlátozhassa, esetleg eltilthassa; valamint arra, hogy a 22. §-ban meghatározott czélból történő halászatoknál és kisebb patakoknál a 23. § b) pontjában megállapitott szemnagyságot 25 milliméterig leszállithassa; végül arra, hogy egyes kivételes halfajoknál és körülmények között az éjjeli halászat tilalmát rendeleti uton szabályozhassa, vagy megszüntethesse.

25. § A halászatra jogositottak kérésére a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister egyes halfajok kiirtása és más hasznosabb halfajok terjesztése czéljából, megszabott területekre és időre, a jelen törvényben eltiltott halászási módokat és a halászatot a tilalmi időben is megengedheti.

26. § A halászatra jogositottak, ha vadászati jogositványnyal nem birnak is, lőfegyver használata nélkül elpusztithatják a halakra nagyobb mértékben kártékony állatok közül: a vidrát (Lutra vulgaris), a vidranyestet (Mustela lutreola), a csonttörő sast (Halietos albicilla), a halászó sast (Pandion halietos) a jégmadárt (Alcedo ispida), valamint a gémeket, ruczákat és ludféléket; a vadászati terület tulajdonosának, esetleg bérlőjének azonban, az ily módon befogott vagy elejtett vad iránt való tulajdonjoga fentartatik.

Kiméleti tereken a halászat, vadászat, a békafogás, csolnakázás, fürdés, kavics- és iszapszedés, általában minden a halak ivását és fejlődését hátráltató müvelet tiltatik.

Tilos ugyanott marhákat, kacsákat, ludakat s egyéb állatokat vizbe ereszteni.

27. § A 18. §-ban emlitett halakat, ha a 20. §-ban megállapitott méretekkel nem birnak, áruba bocsátani, vagy szállitani tilos.

Olyan halakat pedig, melyeknek fogása bizonyos időben tilalom alá esik, a tilalmi időszak alatt áruba bocsátani vagy szállitani csak a 28. §-ban megállapitott feltételek alatt van megengedve.

Ugyanezen tilalmak a 21. §-nak megfelelőleg a rákokra is alkalmazandók.

28. § A ki a tilalmi idő beállta előtt fogott vagy zárt vizekből származó halakat vagy rákot a tilalmi idő alatt szállit vagy elád, tartozik származásukat s a befogatási időt, minden egyes esetben a község előljáróságától kiállitott bizonyitványnyal igazolni.

IV. FEJEZET

A halászati társulatok

29. § A jelen törvény 14. § b) pontjában emlitett társulatok az érdekeltek vizterület szerinti többsége által alakithatók meg.

30. § A halászati társulatok, mint olyanok, saját nevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, a biróságok előtt pert indithatnak és perbe foghatók.

31. § Ha az érdekeltek társulatot kivánnak alakitani, vagy ha a jelen törvény 14. § b) pontja értelmében valamely vizterületen a halászat csak társulati uton gyakorolható, kimutatás készitendő az érdekelt vizterület nagyságáról és tulajdonosairól; ennek megtörténte után az illetékes törvényhatóság alispánjának (polgármesterének) jelentés teendő, ki az összes érdekelteket legfeljebb két hó lefolyása alatt közgyülésre hivja össze.

E közgyülésen a jelen törvény 53. §-ában meghatározott hatósági közeg elnöklete alatt a társulat megalakul, az elnököt és a választmány tagjait megválasztja, alapszabályait megalkotja, s az alapszabályokat az alakulási jegyzőkönyvvel és a területi kimutatással együtt az illetékes törvényhatóság alispánjához (polgármesteréhez) a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez leendő fölterjesztés végett bemutatja.

A társulat müködésének további tettleges foganatositását azonban csak a felsőbb jóváhagyás után kezdheti meg.

32. § A társulat megalakultnak tekintetik, ha az alapszabályok a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által jóváhagyattak. Azok, kik a jóváhagyás előtt a társulat nevében eljártak, személyesen és egyetemlegesen felelősek.

33. § A ki oly vizterületen szerez halászati jogot, a mely valamely társulat kötelékébe tartozik, ez által a társulat tagjává válik.

34. § Az alapszabályokban minden esetre a következőket kell megállapitani:

1. a társulat nevét és székhelyét;

2. a társulat czélját, azonkivül oly intézkedéseket, melyek által a halállománynak szaporitása és fentartása biztositva van;

3. a választmány szervezetét, mikénti választásának módját, hatáskörét és működésének tartamát;

4. a közgyülés mikénti összehivását, megtartásának helyét és idejét, hatáskörét, tárgyalási rendjét, a határozatok hozatalának módját és annak megállapitását, mi történjék az esetben, ha az összehivott közgyülés határozatképes nem volt;

5. a tagok szavazati jogát és ennek mikénti gyakorlását.

35. § A szavazatjog az érdekeltség aránya szerint gyakorlandó.

Ez okból az alapszabályokban meg kell határozni az érdekeltség azon legkisebb fokát, mely egy szavazatra jogosit.

Ezen legkisebb foknál kevesebbel érdekeltek, ha önként nem csoportosulnak, a községi előljáróság által képviseltetnek.

A társulat összes szavazatainak felénél több szavazatot egy érdekelt birtokos sem gyakorolhat.

36. § A társulat ügyeit, a mennyiben a jelen törvény vagy a társulati alapszabályok értelmében a közgyülésnek nincsenek fentartva, a választmány intézi.

A választmány az elnökből és legalább 4 tagból áll, kik a társulat tagjai vagy meghatalmazottjaik közül választandók.

37. § A társulatot hatóságok és harmadik személyek irányában az elnök, vagy a választmány által e végre kijelölt tag képviseli.

38. § Azon ügyletek által, melyeket a választmány a jelen törvény és az alapszabályok alapján a társulat nevében köt, a társulat lesz jogositva és kötelezve.

39. § A választmány, szemben a társulattal, köteles azon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga az alapszabályok vagy közgyülési határozatok által kötve van.

40. § A közgyülés évenkint legalább egyszer összehivandó. A közgyülés tárgyai minden meghivóban kiteendők. Érvényes határozat csakis a meghivóban kijelölt tárgyak felett hozható. Kivételnek e tekintetben az oly inditványra nézve van helye, mely ujabb közgyülés összehivása végett tétetik.

41. § A társulat szavazattal biró tagjainak egy harmadrésze a közgyülés egybehivását, az ok és czél kijelölése mellett, irásban bármikor követelheti. Ha e kivánságnak az összehivásra jogositott közeg az irásbeli kérelem átvétele napjától számitandó 8 nap alatt meg nem felel, az érdekeltek kérelmére a közgyülés összehivása iránt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister intézkedik.

42. § Azon tárgyak, melyek felett minden esetben a közgyülés határoz, a következők:

1. az alapszabályok megállapitása és módositása;

2. az elnök és választmány megválasztása, elmozditása és fölmentése;

3. a számadások megvizsgálása;

4. az üzemterv és a költségvetés megállapitása;

5. a kölcsönök felvétele;

6. a tartaléktőke és a pénzek mikénti elhelyezése;

7. a társulat feloszlása, vagy más társulattal való egyesülése.

A kölcsönök felvételéhez, valamint az alapszabályok módositásához az összes érdekeltek általános többsége szükséges; ha azonban az első közgyülés nem lenne határozatképes, az e végből ismét egybehivott közgyülésen a jelenlévők határoznak. A társulat feloszlásához ellenben mindenkor az összes érdekeltek kétharmad többsége szükséges.

43. § A választmány a társulat ügyeit vezeti és neki az összes társulati tisztviselők alá vannak rendelve.

Megválasztja a társulat összes tisztviselőit, ellenőrzi működésüket, főleg pedig a társulati pénztár kellő kezelését, kötelessége átvizsgálni a társulat könyveit, iratait és pénztárát, s teljesiti általában mindazt, a mit a jelen törvény, a kormány rendeletei és az alapszabályok, valamint a közgyülés egyes határozatai reá ruháznak.

A választmány kötelességének pontos teljesitéseért annak tagjai felelősek.

44. § Azon közgyülési határozatok, melyek az alapszabályok módositására, a társulat feloszlására vagy más társulattal való egyesülésére, nemkülönben az üzemterv megállapitására vonatkoznak, jogerővel csak akkor birnak, ha a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által jóváhagyattak.

45. § A felosztott társulatnak a tartozások kielégitése után fenmaradó vagyona, más intézkedés hiányában, a társulati tagok közt vizterületük aránya szerint felosztandó.

A társulat vagyonából ki nem elégithető tartozások a társulat tagjait vizterületük aránya szerint terhelik.

A tartozások kielégitését és a fenmaradó vagyonnak a társulati tagok közt való felosztását, a mennyiben az alapszabályok vagy közgyülési határozat másként nem intézkednének, a választmány tagjai eszközlik.

46. § A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a jelen fejezetben megállapitott alakszerüségek alól, egyes indokolt esetekben kivételeket engedélyezhessen.

47. § Ha a halászati társulat az érdekeltek vizterület szerint való többségével meg nem alakul, vagy ha az alapszabályokban megállapitott kötelességeit nem teljesiti, vizterületén a halászati jog a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendelete alapján a hatóság által 6 évre bérbe adandó.

A halászati jog bérletéhez hasonló körülmények közt előjoga van annak, a ki az illető vizterület közelében haltenyésztő teleppel bir.

A halászati jog bérbeadása az alispán (polgármester) által az érdekeltek meghallgatása mellett és az előjoggal birók értesitése után, rendszerint csak nyilvános árverés utján eszközöltethetik.

Az árverés módozatait és a kikiáltási árt az alispán (polgármester) állapitja meg, s az árverést az hagyja helyben.

Ha a közárverés sikerre nem vezet, vagy a halászatra jogositottak érdeke kivételesen a magánutoni egyezkedést javallaná: a halászati jog szabad kézből is kiadható, de az erre vonatkozó szerződés csak az alispán (polgármester) jóváhagyása után válik kötelezővé.

Az alispán (polgármester) határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz, illetőleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez fellebbezés intézhető.

Ha a bérlet lejárt, a társulat megalakitása ujból megkisérlendő.

A bérbe adott halászat tiszta jövedelme a halászatra jogositottakat vizterületük aránya szerint illeti.

V. FEJEZET

Hatóságok és eljárás

48. § Zárt vizek (13. §) és a kiméleti terek (16. §) megállapitása körül fölmerülő ügyekben következő hatóságok illetékesek:

elsőfoku hatóság: azon vármegye alispánja, vagy azon törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, melynek területén a vitás vizterület fekszik, illetőleg a kiméleti tér megállapitása czéloztatik;

másodfoku hatóság: ugyanazon törvényhatóság közigazgatási bizottsága;

harmadfoku és végérvényesen határozó hatóság: a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister.

Ezen ügyekben a következő szakaszokban körülirt eljárás alkalmazandó.

49. § Ha a vitás vizterület, vagy a megállapitandó kiméleti tér több törvényhatóság területére terjed ki, azon alispán vagy polgármester, kihez az eljárás meginditását czélzó kérvény benyujtatott, köteles ezen kérvény másolatát a többi érdekelt törvényhatóság alispánjainak vagy polgármestereinek azonnal megküldeni, hogy azok az értesités vételének napjától számitandó 15 nap alatt az illetékesség ellen esetleg fenforgó észrevételeiket a tudositó alispánnal vagy polgármesterrel irásban közölhessék.

Ha a felhivott alispánok vagy polgármesterek 15 nap alatt az illetékességre nézve kifogást nem tesznek, első fokban azon alispán vagy polgármester illetékes, kihez a kérvény beadatott; ha pedig az illetékességre nézve kifogás tétetett, azon alispán vagy polgármester, kihez a kérvény benyujtatott, az illetékesség megállapitása végett az összes iratokat a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez késedelem nélkül felterjeszti.

Az illetékes alispán vagy polgármester a többi érdekelt törvényhatóság alispánjait vagy polgármestereit a tárgyalásokra minden esetben meghivni tartozik; ezek akadályoztatásuk esetén helyettest küldhetnek.

Az, hogy a meghivott alispán, polgármester vagy ezeknek helyettese a tárgyaláson meg nem jelent, az eljárást és a határozathozatalt meg nem akaszthatja.

50. § A jogkereső fél az alispánhoz (polgármesterhez) a szükséges okmányokkal felszerelt kérvényt tartozik beadni.

51. § Az eljáró hatóság a kérvényt az 50. § szerinti mellékletekkel együtt az érdekeltekre nézve alkalmas helyen 30 napi közszemlére teszi ki, erről, valamint a tárgyalás idejéről az érdekelteket hirdetmény utján értesiti.

A hirdetménynek magában kell foglalni a vizterület, illetőleg a megállapitandó kiméleti tér körülirását, a kérvény kitételének és a tárgyalásnak helyét, továbbá a tárgyalás idejét, mely a közszemle után való időre tüzendő ki, végül pedig azon felhivást, hogy az érdekeltek netáni ellenvetéseiket akár a közszemlére való kitétel alatt irásban, akár a tárgyalás alatt szóval annál inkább adják elő, mivel ellenkező esetben a határozat további meghallgatásuk nélkül fog meghozatni.

52. § A hirdetmény az érdekelt községekben kifüggesztendő, azon kivül pedig a folyamodó által megnevezett vagy a hatóság előtt ismeretes érdekelteknek kézbesitendő.

53. § A helyszini tárgyalást fontosabb esetekben az alispán, illetőleg a polgármester vagy helyettese, különben az alispán vagy polgármester megbizása következtében a főszolgabiró, illetőleg a rendezett tanácsu város polgármestere vagy törvényhatósági bizottsági tag vezeti.

54. § A tárgyalás szóbeli.

A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melyben a felek vagy megbizottjaiknak nyilatkozatai röviden felveendők. A jegyzőkönyv a tárgyalásban résztvevők által aláirandó; az aláirás megtagadásának oka megemlitendő.

55. § A tárgyalás befejezése után indokolt határozat hozatik.

Ez a határozat az érdekeltekkel az 52. §-ban megállapitott módon közlendő.

56. § Az eljárásnál felmerülő költségek a folyamodót terhelik s általa előlegezendők.

57. § A kiméleti térré való nyilvánitás iránt hozott határozat a nyujtandó kártalanitás nagysága és módozata iránt is intézkedik.

58. § A kártalanitás összegét, ha egyezség nem jött létre, a közigazgatási hatóság állapitja meg.

A hozott határozat ellen közigazgatási uton fölebbezésnek nincs helye.

Ha az érdekeltek a kártalanitásra vonatkozó határozatban meg nem nyugosznak, a közigazgatási hatósági határozatban megállapitott kártalanitási összeg az illetékes birtokbiróságnál letéteményezendő.

A kártalanitás összege ez esetben a kisajátitási törvényvben a kártalanitásra nézve megállapitott eljárás megfelelő alkalmazása mellett az illetékes birtokbiróság által állapitandó meg.

59. § A ki a kártalanitási összegre vonatkozó közigazgatási határozatban meg nem nyugszik, a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt köteles ezt az alispánnak (polgármesternek) bejelenteni s egyuttal kinyilatkoztatni, hogy a jelen törvény 58. §-a értelmében a kártalanitási összeg nagyságát az illetékes birtokbiróság által kivánja megállapittatni.

A kártalanitási összeg nagyságára vonatkozó és a jelen törvény 58. §-ában szabályozott birói eljárás azonban csakis a közigazgatási uton hozott határozat jogerőre emelkedése után inditható meg, mikor is a jogerős hatósági határozat a kártalanitásra vonatkozó tárgyalási iratokkal együtt haladék nélkül az illetékes törvényszékhez teendő át.

A mező- vagy erdőgazdasági használat korlátozása vagy megszüntetése a kártalanitási összegnek a biróság által való végmegállapitása és kifizetése előtt csak akkor engedtetik meg, ha az érdekeltek a kártalanitás fedezésére a biróság által megállapitandó biztositéki összeget, mely a közigazgatási hatóság által megállapitott kártalanitási összegnél kisebb nem lehet, készpénzben vagy óvadékképes s a letétel idejében jegyzett tőzsdei árfolyam szerint számitandó értékpapirokban a birtokbirósághoz leteszik. A biztositékul leteendő összeget az érdekeltek kérelmére szükség esetében a tulajdonos és a szakértők meghallgatása után a kir. törvényszék előzetesen és soron kivül hozandó végzésben állapitja meg, mely ellen jogorvoslatnak helye nincsen.

60. § Mindazon a jelen törvény hatálya alá eső intézkedéseknél, melyek a 48. § alá nem tartoznak, és melyekre nézve az illetékes hatóságok magában a törvényben külön megjelölve nincsenek, a következő hatóságok illetékesek:

Első fokban:

1. nagy- és kisközségekben az illető járás főszolgabirója;

2. rendezett tanácsu városokban, valamint önálló törvényhatóságot képező városokban - Budapest főváros kivételével - a város rendőrkapitánya, vagy esetleg a városi tanács által e részben megbizott városi tisztviselő;

3. Budapest fővárosban az illető kerületi előljáró, vagy a főváros tanácsa által e részben megbizott kerületi előljárósági tisztviselő.

Másodfokban:

1. vármegyékben az alispán;

2. önálló törvényhatóságot képező városokban, valamint Budapest fővárosban is a városi, illetőleg a fővárosi tanács.

Harmadfokban: a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister.

61. § Mindazon esetekben, midőn a felebbezés magában a törvényben kizárva nincs, felebbezésnek a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt két egybehangzó határozat ellen is helye van.

VI. FEJEZET

Büntető határozatok

62. § Kihágást követ el és 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

a) a ki kábitó, mérgező és robbanószerekkel halász (23. § e));

b) a ki a halászat gyakorlására jogositva nincs, ha a halászatot éjjel, tilalmi időben, kijelölt kiméleti helyen, vagy tiltott eszközzel üzi; vagy pedig, ha a halászatot álczázva, vagy magát felismerhetetlenné téve üzi, vagy a tetten érőt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ, a mennyiben a veszélyes fenyegetés, fegyverfogás vagy erőszak sulyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képez.

63. § Kihágást követ el és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

a) a ki jelen törvény 2., 18., 20., 21., 26. és 27. §-aiban foglalt tilalmakat megszegi;

b) a ki a 23. § a)-d) és f)-h) pontjaiban foglalt tilalmakat megszegi.

64. § Kihágást követ el és 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

a) a ki a 22. § szerint csakis irásbeli engedély mellett kifogható halakat és rákokat ily engedély nélkül kifog;

b) a ki a halászatra jogositott engedélye nélkül nyereségvágyból halász vagy rákász;

c) azon tulajdonos, ki a haszonbérbe adott halászati területen a haszonbérlőt, vagy azt, ki annak engedélyével üzi a halászatot vagy rákászatot, megtámadja, vagy a halászat vagy a rákászat üzésében megakadályozza;

d) a ki a 11. és 17. §-okban megállapitott területek határainak megjelölésére szolgáló táblákat kárositási szándékból megsemmisiti, elviszi, vagy más helyre átteszi;

e) a ki hamisitott halászjegy használata mellett halász.

65. § Kihágást követ el és 25 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

a) a ki a halászatra jogositottnak engedélye nélkül, de nem nyreségvágyból, halász vagy rákász;

b) a ki a zárt vizekből fogott halak vagy rákok származását igazoló községi bizonyitványt felmutatni nem képes (28. §);

c) a ki a 11. és 17. §-okban megállapitott területek határainak megjelölésére szolgáló táblákat szándékosan megrongálja vagy bemocskolja;

d) a ki a 9. §-ban emlitettek felszólitására a halászattal azonnal fel nem hagy, azoknak sem nevét, sem lakását meg nem mondja, zálogot nem ád, vagy a felszólitót a legközelebbi előljárósághoz követni nem akarja, vagy a felszólitónak hamis nevet vagy lakást mond be;

e) a ki a nélkül, hogy halászjegygyel birna vagy másnak nevére szóló vagy érvényességére nézve lejárt halászjegy mellett halász;

f) a ki saját nevére szóló jegyét használat végett másnak adja át.

66. § Kihágást követ el és 5 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki halászjegy nélkül halász (8. §), a mennyiben az előző szakaszokban meghatározott kihágási esetek valamelyike fenn nem forog, és a ki halászjegygyel bir, azt azonban a 9. §-ban emlitetteknek felszólitására elő nem mutatja.

67. § A ki két éven belül a halászatra jogositott engedélye nélkül üzött halászatért vagy tiltott eszközök használatáért két izben volt büntetve, attól a halászjegy megvonandó, illetőleg a halászjegy ujabb kiállitása 3 évig terjedhető időtartamra megtagadandó.

68. § A halászati kihágásokból befolyó pénzbüntetések fele részben az országos közgazdasági alap javára esnek, fele részben pedig azon község szegény-alapját illetik, melynek területén a kihágás elkövettetett.

69. § A jelen törvény szerint büntetendő cselekményekre is a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv általános határozatai érvényesek.

70. § Ezen kihágási ügyekben a 60. §-ban emlitett hatóságok illetékesek.

VII. FEJEZET

Zárhatározatok

71. § A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy országos határt képező folyókon, a mennyiben a szomszédos államokkal a halászat egyöntetü gyakorlatát illetőleg egyezségre jutni nem sikerül, a jelen törvény alól kivételeket engedélyezhessen.

72. § Ezen törvény életbeléptetése iránt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendeleti uton intézkedik.

73. § A jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, a bel- és igazságügyi minister bizatnak meg.

1888. évi XIX. törvénycikk a halászatról


style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">