Tisza

Folyóvízi feederkosarak alagút formában. 5x5 és 10x10-es rácsozással az extra gyors oldódás érdekében.
5x5 kiosztás 50, 70, 90, 110, 150, 180, és 200 grammos változatban. Sima vagy körmös (+30ft) kivitelben. 50g-250ft, 70g-300ft , 90-350ft,
110g-400ft, 150g-450ft , 180g-500ft, 200g-600ft.

Nem törnek szét, nem szakad le a füle.

Átvétel Kecskeméten vagy futárszolgálaton keresztül.

Hírdetés kép: 

dsc_0144.jpg

Ginger videója sarkallt a bejegyzés írásra. Ott merült fel a vicces kérdés - miért nincsenek vizeinkben gigászi, harcos márnák ? Vagy valami, még nagyobbak ?

Spanyolországban a ponty és a harcsa teljesen ismeretlen hal volt még pár évtizeddel ezelőtt. Kísérletező kedvű kedvű Angol és Német horgászok engedték szabadon őket az Ebro a Tajo és Mino folyókba. S pár év elteltével a horgászoktól elhagyatott folyókban gigászi nyurga pontyok és szürke harcsák fejlődtek, Európa horgászainak legnagyobb örömére. Itt bejött a kísérlet !

A fővárostól kb. 150 kilométer távolságban fekvő Tisza II. tározó sokak szerint az ország legjobb csukás vize. Teljes vízboritáskor ötször akkora, mint a Velencei- tó. A horgászható terület nagysága meghaladja a 90 négyzetmétert. A meder erősen tagolt, a vízmélység tehát változó. Ősszel — a horgászok előtt ismeretlen okból — a vízügyi szervek jelentősen. körülbelül 1 méterrel csökkentik a vízszintet, ezáltal sok helyütt, főként az árterület belsejében. de néhol a gátak mentén is számos termetes csukát (Esox lucius) rejtő gödör, árok válik hozzáférhetővé a horgászok számára.

A csupán Budapesten vagy környékén horgászó sporttársak el sem tudják képzelni, mi a tiszai horgászás. A szőke Tisza középszakasza kanyargós, szeszélyes folyásával magában véve nem szép, de kettészelt kanyarulataiból már vadregényes, haldús mellékágak, ú.n. „Dögtiszák” alakultak, amelyek részben közvetlenül, részben zsilipek révén érintkeznek a szabályozott „Új Tiszával”.

A tiszavirág (Polingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó rovarfaj. Két pár szárnya egyenlő alkotásu, hártyás, gyengén recézett, világos-barna szinü. Farksertéi nagyon hosszuak, fehérek. Hossza 20-25 mm.; mellső szárnya 24 mm., tehát egyike a legnagyobb kérészfajoknak. Déleurópai állat, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és előidézője a Tisza virágzásának (flos aquae). Kifejlődve ugyanis csak néhány óráig élnek, mig t. i. a nőstények petéik lerakás által fajuk fenmaradását biztosítják.

Ha egyszer rendesen utánanéznénk, merre fogják hazánkban a legtöbb vadvízi halat, nagyon meglepődnénk. Nem a Dunában vagy a Tiszában, hanem az országot keresztül kasul behálózó patakokban, árkokban és a sokszor lesajnált csatornákban. Igaz, azokban nemigen jönnek rekordlistás harcsák, pontyok, süllők, nekik nagyobb élettérre van szükségük. Ám aki keszegezni, kárászozni vagy, mondjuk, törpeharcsázni akar, annak érdemes az ilyen helyeket választania.

Károly bácsi, a kukoricacsősz a megmondhatója, hogy kezdetben semmi szerencsém sem volt a Latorcán. Igaz, az idő sem volt a legalkalmasabb. Esős május volt, olyan amit könnyen áprilisnak néz az ember. Az egyik órában száz ágra sütött a nap, szinte pörkölte meztelen hátamat, a másikban meg már a hirtelen jött zápor elől iramodtam a csőszkunyhó felé...