
Minél több időt tölt az ember a vízparton, annál kevesebbet tud róla. Öreg tanítómesterem, a jándi Tarr Gyuri bátyám hajtogatta ezt, aki ugyan nem sokra nézte a horgászatot, hiszen ő halász volt a Tiszán. Nála kevesen tudtak többet a folyókról, a tavakról meg a lakóiról. Inkább én jártam vele, de néha-néha ő is eljött velem horgászni. Itta a pálinkáját, szívta a cigarettáját, és mikor ránéztem, hogy most mi ráncigálhatja a botot, csak megrántotta a vállát: „Majd megmondom, ha feljön.”
Lassan így vagyok ezzel én is. Tíz-tizenöt éve még magabiztosan mondtam minden kapás után, hogy ez dévér, ez kárász, ez meg paduc. Néha bejött, ilyenkor magától értetődve zsebeltem be az elismeréseket. Ha meg nem, akkor nem is beszéltünk róla. Ma már a legritkább esetben vállalkozom jóslásokra.
Most mondták...
9 óra 18 perc
1 nap 5 óra
1 nap 6 óra
1 nap 16 óra
1 nap 16 óra
2 nap 7 óra
3 nap 6 óra
3 nap 7 óra
4 nap 5 óra
4 nap 10 óra