horgászat



A horgász természetrajza (Ungár István, 1928)

A horgász természetrajza (Ungár István, 1928)

Kétféle horgász van a természetben, de rokonságban nem állanak egymással. Az egyik, aki azt hiszi, hogy kitűnő sportoló, de sohase fog semmit, a másik, aki keveset beszél, de annál több saját fogta halat eszik. Olvastam egy könyvet, ugyancsak sporthorgászat volt a címe. Ebben a horgásznak a következő dolgokkal kell bírnia: Zöld ruha, hogy a hal észre ne vegye, zöld kalap, combig érő gumicsizma, esőköpeny, - magával kell vinnie 1 drb. reszelőt, 1 drb.





A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903)

A pisztráng és lepényhal horgászat (Jurek József, 1903)

Előszó
Művemet több évi tapasztalat és megfigyelés alapján írtam. Remélem, hogy a halászat egyik legkedveltebb ága: a pisztráng és lepényhalhor-gászat terén hasznosat nyújt. Iparkodtam a tudnivalókat oly térjedelemben, s ugy világítani meg, hogy azoknak már elméleti elsajátítása is a kezdőt féligmeddig kész horgászszá avassák fel. Ha munkám itt-ott nem felelne esetleg meg a várakozásnak, vigasztal az a tudat, hogy: »Nullus liber est tam malus, ut non aliqua parte prosit.«
Liptó-Bessenyőn 1903. évi május hó 15-én.
A szerző.

BEVEZETÉS





Legyezés - műlegyes horgászat - 1991

Részlet a Sport horgászat című 1991-es horgászfilmből. A film 31 perces és két részből áll. Az első 25 perc pergetésről, műcsalis horgászatról szól, a maradék 6 percben pedig a műlegyes horgászattal ismertet meg minket a film készítője.





Horgászat a Közép-Tiszán

Horgászat a Közép-Tiszán

A csupán Budapesten vagy környékén horgászó sporttársak el sem tudják képzelni, mi a tiszai horgászás. A szőke Tisza középszakasza kanyargós, szeszélyes folyásával magában véve nem szép, de kettészelt kanyarulataiból már vadregényes, haldús mellékágak, ú.n. „Dögtiszák” alakultak, amelyek részben közvetlenül, részben zsilipek révén érintkeznek a szabályozott „Új Tiszával”.





Szerencse is kell - Kovácsházy Vilmos, 1943

Szerencse is kell - Kovácsházy Vilmos, 1943

Finom, könnyű szerszám kell a sporthorgászáshoz. könnyű hajlékony bot, jól működő, gyorsan és könnyen perdülő orsó, telített vékony angol zsinór, érzékeny sastollpedző, japán féregbélre gondosan felkötött éles horgok. Dorongra kötött s hajlított kampóval, vagy kenderrostra kötött, görbe vasszeggel is lehetett valamikor horgászni. Ilyen durva szerszámmal fogott halat az ősember. Ma már halat fogni, ilyen őskori szerszámokkal nem lehet. A halak az elmúlt sokszáz, sőt ezer esztendő óta civilizálódtak intelligensebbek, óvatosabbak lettek.





Balatoni Sporthorgász A. B. C. (Behinya Miklós,1940)

Balatoni Sporthorgász A. B. C. (Behinya Miklós,1940)

Ezt a füzetet a „Balatoni Sporthorgász Társasság" azzal a célzattal bocsátja útjára, hogy a Balaton horgászviszonyait nem ismerő külföldi vendégek segítségére legyen, mert nehéz sporteredményt elérni olyan vízen, amelyet a sporthorgász nem ismer. Különösen áll ez a Balatonra, amely teljesen más, mint általában a többi európai tó. A Balaton aránylag sekélyvizű meleg tó, és nem alpesi, mély, hideg víz. Hőfoka nyáron 22-26 C fok, tehát benne pisztrángféle, lazacféle halak nem élnek. Egészen hiába való volna tehát csónakról a műcsali (spinner) stb. vontatása.





A süllő és horgászata - 1908 - Öreg horgász

A süllő és horgászata - 1908 - Öreg horgász

A süllő a tokfélék mellett sík vidéki vizeink legértékesebb hala, úgy ízletes húsa mint mesterséges szaporíthatósága folytán. Kivált a balatoni "fogas" világhírű eledel. Nálunk mindkét faja honos, úgy a fogassüllő (Lucioperca sandra) mint a kősüllő, (tótsüllő, Bandár. Luc. volgensis) melyeket könnyű egymástól megkülönböztetni, mivel a fogas süllő karcsúbb, feje hegyesebb és pásztái halványak, míg kősüllőé sötétebbek. A fogassüllő jobban és aránylag gyorsabban fejlődik, emiatt csakis ezt szaporítják mesterségesen, kizárólag peték útján. Húsa is keményebb és ízesebb mint a kősüllőé.



style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">

Tartalom átvétel