havasok

Második napja csavargunk a havasnak beillő irtatlan erdőkben, megháltunk Dánér Úr szállásán, a csűrben felhalmozott erdei sarjún, aminek olyan illata van, mint a pemetefű cukorkának. Amikor ide megérkeztünk, a nap már lement, és csillagos éjszakát ígért.
Az erdőkkel borított hegyekben talán legszebbek az esték. A patak vizéről, amely még őriz kevéske meleget a nappalról, ködrongyok szállnak fel, de amint szétterülnek a ritkás fák között, fehér lepedővé L sűrűsödnek, amelyen a holdvilág úgy sütkérezik, mint a befagyott L tavon. A világtalan szürkület egyre mélyül, fekete foltokká olvadnak