Duna



Hol a pénzem ?

Hol a pénzem ?

Avagy egy költő kérdés ! Úgy érzem magam itt a Fővárosi Dunán, mint az Óceánon. Mind kettőbe a Jóisten telepítette be halat.

A problémám azzal van, mi történik a rengeteg fővárosi horgász Dunai területi engedélyéből befolyt pénzzel ? Mert, mit fogunk mi "HORGÁSZOK" többnyire a Dunán ???? Márnát, jászt, dévért, karikát, snecit, gardát, gébet, kövest. Ezekből a halakból melyiket telepíti a Mohosz ????





Márna (2,1 kg) és Dévér (2,2 kg) a Dunán Észak-Pesten

Márna (2,1 kg) és Dévér (2,2 kg) a Dunán Észak-Pesten

Márna (2,1 kg) és Dévér (2,2 kg) a Dunán Észak-Pesten.

További képek





Vízparti idill

Vízparti idill




Dunai betli

Dunai betli

Odafelé - még derűs volt a hangulatom, kitűnő idő, szélcsend, stb... Az égegyadta világon semmit nem fogtam, sőt még kapás sem volt. Hozzáteszem, partközelben úszóztam, egy dunai öbölben. Lehet, ha nem erőltettem volna az úszós pecát és bedobtam volna a fenekest, azért egy-két géb csak összejött volna ? Valószínű a légnyomás változás, és a hol emelkedő - hol csökkenő vízszint is jelentősen betett a halak étvágyának, mivel pár nappal korábban ugyanitt, szépen voltak kapások.





Horgászat a Dunán (Igali-Mészáros József, 1942)

Horgászat a Dunán (Igali-Mészáros József, 1942)

Meleg júliusi nap volt... Tikkasztó hőség feküdt az öreg, vastagtörzsű fák sűrűjében. Még a vén Duna is, mintha elfáradt volna a nagy melegben, lassan, kényelmesen bandukolt a fákkal szegélyezett partok között. Teljesen mozdulatlan volt a levegő. Egy sóhajtásnyi szellő sem járt. Még a lélegzés is nehezére esett az embernek a fullasztó hőségben. Minden élőlény árnyékos menedéket keresett magának a tűző napsugarak elől. Mi is egy fa alatt tanyáztunk ott a magas parton, horgaink egy ágnak támaszkodva pihentek.





A Soroksári Duna-ág A természetkedvelők paradicsoma

Szerzők: 
Horváth László
Kiadás helye: 
Ráckeve
Kiadás éve: 
1968
Oldalszám: 
46


Tartalom átvétel