Vörösiszap • Horgaszat.hu

Vörösiszap



Már a Marcal folyóban van a vörösiszap-szennyeződés, és Győr felett éri el majd a Rábát. A szakemberek most azt próbálják megakadályozni, hogy a lúgos anyag a Mosoni-Dunába jusson - mondta el a Független Hírügynökségnek Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. A Marcal kolontári szakaszán most 11-es PH értéket mértek. A környezeti katasztrófa miatt közben általános halászati és horgászati tilalmat rendelt el a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága.

Minél rövidebb idő alatt csökkenteni kell a lúgosodást az élő vizekben, ezt főleg gipsszel próbálják elérni, de nagyon nehéz a dolguk - mondta el a Független Hírügynökségnek Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. A szakember beszélt arról is, hogy a vörösiszap-szennyeződés a növényekre és az állatvilágra is hasonló, roncsoló hatással van. Hozzátette: a Torna-patak érintett szakasza valószínűleg teljesen kipusztul és egy meddő környezetté válik. Abban bíznak, hogy más szakaszokon ennél kedvezőbb lesz a helyzet, de így is óriási természeti károk várhatók.

Általános halászati és horgászati tilalmat rendelt el a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság a környezeti katasztrófa miatt. Ez a Marcal folyó Rába torkolatáig tartó szakaszát, a Rába folyó Marcal és Mosoni-Duna közötti szakaszát, illetve a Mosoni-Duna Dunába történő betorkollásáig tartó szakaszát érinti. A tilalom visszavonásig érvényes.

VörösiszapVörösiszapVörösiszapVörösiszapVörösiszap


A katasztrófavédelem és a

A katasztrófavédelem és a honvédség gipsszel és vegyszerekkel igyekszik semlegesíteni a szennyezést, de a vízügy szerint szerencse is kell ahhoz, hogy megmentsék a Dunát, amelyet 30 óra alatt érhet el az iszap. A környzetvédelmi államtitkár példátlan ökológiai katasztrófáról beszél, és az egyetemek rektoraival közösen keres megoldást a szennyezés felszámolására.

Nagyon szomorú, hogy ez

Nagyon szomorú, hogy ez megtörténhetett.
Lúg, nehézfémek, radioaktív anyagok...
Túl a tragikus emberi sorsokon, komoly ökológiai katasztrófa is történt. Szakemberek szerint a Marca élővilágát gyakorlatilag kipusztíthatja ez a veszélyes anyag, és még nem tudjuk mi lesz a Rába és a Duna élővilágával, ahova tovább tart ez a mérgező anyag...

Egy friss cikk az MTI.-től: A

Egy friss cikk az MTI.-től:

A Veszprém, a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal mint első fokú vadászati és halászati hatóság az október 4-én Ajkán bekövetkezett vörösiszap szennyezéssel járó környezeti katasztrófa miatt - a vadak és a halak menekülő útvonalaira is tekintettel - halászati, horgászati, vadászati tilalmat rendelt el.

Az MgSzH kedden, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a helyzet változásával a tilalom alá eső területek kiterjedése módosulhat, ezért az MgSzH a horgászati, halászati és vadászati tilalmakról folyamatos tájékoztatást ad.

Veszprém megyében az általános halászati és horgászati tilalom szintén hétfőtől a Marcal folyó teljes megyei szakaszán, a Torna és Gerence patak teljes hosszán, valamint a Kigyós patakon Sárosfőpusztától a Torna patakig érvényes.

A közlemény szerint Vas megye területén 2010. október 4-e 16-órától általános halászati és horgászati tilalom lépett érvénybe a Marcal folyó teljes Vas megyei szakaszán, a Kodó patakon, a Cinca patakon.

Győr-Moson-Sopron megye területén általános halászati és horgászati tilalmat hirdetett a Marcal folyón, a Rábán a Marcal betorkollásától a Mosoni-Dunáig, illetve a Mosoni-Dunán végéig, míg a Dunába nem torkoll.

Nagyon remélem, hogy sikerül

Nagyon remélem, hogy sikerül megállítani a szakembereknek a vörös iszap továbbterjedését a Dunába. Így is komoly ökológiai katasztrófa történt az érintett területen. Alig heverte ki a Tisza a tíz éve történt ciánszennyezést, most a Dunát is fenyegeti egy sokkal erősebb mérgezés. Ez a szerencsétlen természet hiába igyekszik helyreállítani azt, amit a "civilizáció" folyamatosan lerombol. Az egyik katasztrófát még alig heverte ki, máris itt az újabb. Hiába volt az idei tartós áradás, ami kiváló lehetőség volt a halaknak az íváshoz? Hiába volt a vizatelepítés? Nagyon remélem, hogy nem!!!

Mal Zrt.: nem vagyunk hibásak

Mal Zrt.: nem vagyunk hibásak a katasztrófáért

Nem tarja hibásnak magát a Mal Zrt. az ajkai térségben kialakult katasztrófáért, és a cégvezetők állítása szerint a vörös iszap emberre nem veszélyes anyag, nem okoz maradandó károsodást, és a keletkezett kár is lényegesen kisebb, mint amekkorát emlegetnek.

Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik az okát, miért függesztette fel a környezetvédelmi államtitkár tevékenységüket. Ezért a Kormányzati Koordinációs Bizottság délutáni budapesti ülésén kezdeményezik, hogy a hétvégén újra indulhasson működésük.

A cégvezetők közlése szerint 30 millió forint humanitárius segélyt adnak az áradás okozta települések önkormányzatainak, de átfogó biztosításuk kizárja a harmadik fél iránti kártérítés lehetőségét. A környezetvédelmi államtitkár által említett 10 milliárd forintos kárt pedig túlzónak tartják.

Forrás: metropol.hu

10 milliárdos kárról

10 milliárdos kárról beszélnek. A MAL Zrt-nek 10 milliós biztosítása van. Vajon ki fogja kifizetni a károsultakat? Illetve ki fogja helyreállítani az eredeti állapotot, és miből???

ezek szerint maga az iszap a

ezek szerint maga az iszap a hibás mert ki mert folyni a rossz tárolóból ,akkor mitől az a sok égési sérülésre utaló beteg ők meg magukat égették meg a vezető szavait így is lehet értelmezni ,a kárt ami nagy azt meg majd fizeti a jó isten én örökre bevonatnám a működési engedélyüket nem hogy még jó pofizzak velük és ez még a kulturált veleményem

Kipusztult a Marcal folyó

Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága, a vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke mindent elpusztított - közölte a kárfelszámolás helyszíni szóvivője, Dobson Tibor.

A Marcalban az összes hal kipusztult és a növényzetet sem lehet megmenteni. Ettől kezdve az a cél, hogy a Rábát és a Dunát megmentsék. Mint Dobson Tibor hozzátette, a Marcal folyó már azzal "halálra lett ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt.

A szakemberek megpróbálták például ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást - ezeket négy ponton öntötték a folyóba -, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát.

Dobson Tibor kiemelte: ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez eddig még nem sikerült. Folyamatosan mérnek több ponton is és figyelik a folyószakaszt. Egyelőre sem a Rábán, sem a Dunán nem érkezett halpusztulásról szóló információ - tette hozzá....

Nem történt tegnap

Nem történt tegnap halpusztulás a Dunában!

Csütörtökön arról számoltak be a katasztrófavédők, hogy a halpusztulás jeleit észlelték a Duna főágán, valamint a Mosoni-Duna és a Rába torkolatánál. Pénteken reggel a köztelevízió Ma Reggel című műsorában Bakondi György, a katasztrófavédelem igazgatója azt nyilatkozta, a halak nem a Dunában pusztultak el, hanem a Marcal vize sodorta le őket.

A katasztrófavédelem szóvivője, Dobson Tibor ezzel kapcsolatban azt mondta: ma reggel már nem találtak haltetemeket a Dunán, ezért is feltételezhető, hogy az előző napon a Marcalból érkeztek a kimúlt állatok.

Pénteken reggel a Marcal és a Rába torkolatánál 8,5-ös, a Dunán 8-as Ph-értéket mértek a vízügyesek, amely a vízügyesek által mért lúgtartalom-értékek már kedvezőek voltak. Dobson Tibor szerint ez a vízbe öntött, a lúgot megkötő gipsznek köszönhető.

A vörösiszap szennyezés hétfői első napján a Torna-patakban mért pH érték 13,5 volt, ez ömlött a Marcalba és pusztította el a teljes élővilágot. Jó minőségűnek a 6-8-as Ph-értékű víz mondható.

Forrás: hvg.hu

Megússzák a milliárdos

Megússzák a milliárdos tulajdonosok?

Megúszhatják-e a Mal Zrt. milliárdos tulajdonosai a kártérítést és a büntetőjogi felelősségre vonást? – ez foglalkoztat sokakat az iszaptragédia kapcsán. A kár ugyanis döbbenetes: négyen meghaltak, a kolontáriak fedél nélkül maradtak, a maró iszappal elöntött település kiürült, az emberek nem tudják, mit hoz a holnap.
Hirdetés

A vörösiszapot tartalmazó zagytározó milliárdos tulajdonosai azonban elhárították magukról a felelősséget. Még nem tudni, ki a vétkes, de kérdés: meglakolnak-e az igazi bűnösök?

Magyar György ügyvéd, a kolontári károsultak által alakított perközösség képviselője szerint nincs mire várni: azonnali előzetes bizonyítást kezdeményez ma az ajkai bíróságnál. Szakértő kirendelését kéri, nem várja meg a hosszan tartó bizonyítást. A helyiek ugyanis attól tartanak, hogy nem kap kellő figyelmet az ügy, ezért határozottan szeretnének fellépni. A tét ugyanis egyrészt az, hogy mikor, kitől és mennyi kártérítést kaphatnak a földönfutóvá tett helyiek. Másrészt meglesznek-e a valódi bűnösök, és megkapják-e méltó büntetésüket.

A Nemzeti Nyomozó Iroda halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt nyomoz: ha kiderül, kik voltak a vétkesek, rájuk akár hosszú börtönévek is várhatnak.

A Blikk Kamarás Péter ügyvéd segítségével vette sorra, elméletben hogyan lehet kibújni a felelősség alól.

– Ha a károsultaknak peren kívüli egyezségben kínál fel kártérítést a cég, lehet, hogy olcsóbban megússza, de ezzel lényegében elismeri a felelősségét – mutatott rá Kamarás Péter.

– Büntetőjogilag pedig már nem a cég felel, hanem az egyén. És egy eljárás akár úgy is végződhet, hogy a cég vezetőit felmentik a felelősség alól, és valamelyik beosztottat mondják ki vétkesnek. A kérdés ilyenkor mindig az, hogy a főnök követett-e el bármilyen mulasztást, vagy ő lelkiismeretesen és jól végezte-e dolgát, csak épp a beosztottja hibázott – magyarázta.

Dr. Kolláth György alkotmányjogász szerint minden azon múlik, polgárjogi értelemben veszélyes üzemnek minősül-e az ajkai timföldgyár a végtermék, a nehézfémeket tartalmazó és radioaktív vörösiszap okán.

– Amennyiben a vörösiszap-kibocsátás és -tárolás miatt veszélyes üzemnek számítható a timföldgyár, pontosabban a zagytározója, akkor a Mal Zrt.-nek objektív felelőssége áll fenn. Vagyis függetlenül attól, hogy a cég vétkes-e vagy sem, kártérítési felelőssége van – magyarázta.

Ha azonban nem tekinthető veszélyes üzemnek, akkor megúszhatja a cég a kártérítést, amennyiben nem bizonyítható, hogy valamilyen szabályt szegett, vagy bármilyen mulasztást elkövetett az iszaptárolásban. A Mal Zrt. továbbra sem tartja magát hibásnak.

Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök korábban azt nyilatkozta: minden szabályt betartottak. A cég azon az állásponton van, hogy „működési körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok" idézte elő a tragédiát. Ez pedig abban az esetben is mentesítheti a felelősség alól, ha veszélyes üzemnek minősül a gyára. Ezt azonban – tette hozzá Kolláth – neki kell bizonyítania.

A BLIKK után.

Gyilkos dugó söpört végig a

Gyilkos dugó söpört végig a Duna fenekén

A horgászok néha a környezetvédelmi ellenőröknél is jobban jelzik, ha baj van egy folyóval, mert többen vannak, és állandóan a parton motoznak. Hiába közölte a katasztrófavédelem, hogy a Dunában Budapestnél talált haldögök a Marcalból származnak, pecások beszámolói és fotói alapján egészen biztos, hogy ez nem igaz, és magában a Nagy-Dunában is döglöttek halak. A jelenség nem tömeges, de két, aránylag ritka halfaj, a kecsege és a szilvaorrú keszeg megszenvedte az egyelőre ismeretlen mérgezést. Körbeszimatolásunk alapján egyértelműnek tűnik, hogy a fenéken, a sodorvonalban sodródott végig a víznél nehezebb, halgyilkos anyag.

A dögök a Marcalból sodródtak le, magyarázza a katasztrófavédelem, hogy a korábbi megnyugtató közlemények ellenére, miszerint a Duna nem lúgosodott be, és nehézfémsokk sem érte, miért találtak mégis haltetemeket több mint 100 kilométerre Győrtől, ahol a lúgos-iszapos-ecetes-gipszes víz belefolyt a Dunába.

Ezek talán nem a Marcal óta haldokoltak. Csakúgy, mint a két lefotózott kecsegehulla.

Ez a ritka és különleges vértes hal nem él a Marcalban, a Dunában annál inkább. A lefényképezett szilvaorrú keszegek sem élnek Marcal típusú kis iszapos folyócskákban.

Úgy tűnik, a vizarokon kecsegék és a szilvaorrúak sínylették meg legjobban szennyezést, ugyanis több beszámolóban találkoztam ennek a két fajnak a nevével.

Jogos közbevetés lehet, hogy a kecsege más miatt is elpusztulhatott, például az öregségtől. Ez igaz, de én harmincévnyi aktív dunai horgászat alatt soha nem láttam egy darab döglött kecsegét sem.

Több halászati felügyelővel és szakértővel beszélgettem, mindannyian megemlítették, hogy az összes fent említett halfaj a sodorvonalban, a fenéken él. Ezeket olyan szennyezés képes megölni, ami a víznél nehezebb, így közvetlenül a fenéken zúdul lefelé a sodrással. Egy, a Duna északi szakaszán járatos szakértő megemlítette azt a szokatlan jelenséget, hogy egyes helyeken a partközeli lassú, visszaforgó vízben tömegesen találtak normálisan a sodrásban élő fajokat, amik mintha kimenekültek volna a megszokott élőhelyükről. A folyó jó ismerői egységesen úgy vélték, a pusztulás tagadhatatlan, az is biztos, hogy nem minden hal érkezett a Marcalból, de a folyam halállományához képest a veszteség elenyésző.

Hogy mi lehetett a fenéken sodródó anyag? Többen számoltak be gipszes kopoltyúról. Egy szakértő ugyanakkor megkockáztatta, hogy a víznél nehezebb, azzal teljesen el nem keveredett lúg is tovasodródhatott az aljzat felett, és a fehér lepedék a dögök szilványán esetleg lehetett a lúg által kicsapott fehérje is.
Az élet szerencsére folyik tovább

A tetemekről szóló hírek mellett olyan élménybeszámolókat is találni a neten az eddig emlegetett, budapesti és attól északra elterülő szakaszokról, hogy pénteken, szombaton és vasárnap többen is fogtak halat, de nem láttak dögöket. Azt még a pesszimistább horgászok is elismerik, hogy a pusztulás sehol sem tömeges. Jellemző élmény Dunáé, aki Dunakeszitől felladikozott Vácig, majd le a Megyeri hídig, és ezen az aránylag hosszú úton 10-15 darab döglött vagy döglődő szilvaorrú keszeget látott. Ez pont 10-15-tel több egy normál nap termésénél, de semmiképpen sem nevezhető rengetegnek. Az is igaz persze, hogy kecsegéből kevés van, így ha pár kilométerenként elpusztul néhány több kilós példány, azzal kiveszhet a pusztító kormoránok által már le nem nyelhető méretű törzsállomány.

Budapest alatt a jelek szerint nem tapasztaltak halhullást, Seres Róberthez, a Bács-Kiskun megyei halászati felügyelőhöz legalábbis egyetlen jelzés sem futott be.

A sok félelem ellenére van remény. Pénteken, a szennydugó átvonulása közben az Index főszerkesztője méretes süllőt fogott Visegrádon, ami ritkább jelenség a zagytározógát-szakadásnál is.

Forrás: Index.hu (Szily László)

Nagyon szomoru ami tortent,

Nagyon szomoru ami tortent, remelem helyesen jarnak el ezugyben, s erdem szerint hogy ne tortenhessen ilyen megegyszer. Nem hiszem hogy a hal alomanyba nagy kart tenne,legalabb is remenykedek.

A dunai horgászat betiltását

A dunai horgászat betiltását követeli a Szlovák Horgászszövetség...

Baláz szerint a halfogási tilalmatelrendelő döntés előkészítése már folyamatban van. "Tekintettel a Dunán kialakult rendkívüli helyzetre szeretnénk megvédeni a horgászokat, hogy az adott szakaszon ne horgásszanak és ne vigyék el onnan a halakat. Döglött halak úsznak a vízben, s a horgászok és a nem horgászok is összeszedik és elviszik őket. Mi eközben nem tudjuk, hogy (az elfogyasztott halak) milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre"- nyilatkozta Baláz, aki óvott attól is, hogy disznókkal vagy kacsákkal etessék fel a döglött halakat. "A horgászási tilalom a magyarországi katasztrófa következménye, lényegében amiatt, hogy a szennyeződés egy része a Dunába került. Valószínűleg csak az említett szakaszra (Nagymegyer-Párkány) fog vonatkozni. Másutt nincs ok a tiltásra" - fejtette ki a horgászszövetség képviselője. Szlovákiában a múlt csütörtökön elrendelték a Duna vízminőségének rendszeres, napi háromszori ellenőrzését.

"Erre azért van szükség, mert nem kizárt, hogy a magyarországi ökológiai katasztrófa következtében veszélyes anyagok kerülhetnek a Dunába" - indokolta a lépést akkor Durica Katalin, a környezetvédelmi tárca szóvivője. A vízminőséget Medvénél, Révkomáromnál és Párkánynál ellenőrzi a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat. A mérések eddigi eredményei nem mutatták ki a Duna vizének veszélyes szennyezettségét.

Forrás: MTI

Hozzászólás

Bocs a robotok miatt kell.......

style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">