Az első dunai bajszos • Horgaszat.hu

Az első dunai bajszos



Este kilenc óra múlt, mikor a fővárosi tömegközlekedés egyik csodálatos szerelvényén zötyögtem a Corvin plázába, hátamon az ólmokkal, horgokkal és csalival pakolt táskámmal, kezemben két feeder bottal. Elég abszurdnak tűnhet így elsőre a történetem, hol és mit akarok fogni egy bevásárlóközpontban az éj leple alatt? Na, lássuk a csavart a sztoriban!

Rafi (szül. neve Zsolt) és Tibi voltak ott, mert salsa órát tartottak tízig, majd terveink szerint onnan indulva vetjük bele magunkat a város éjszakai életébe. Aha, de akkor miért írom ide, egy horgász blogra a soraim? Azért, mert nem egy szórakozóhelyen akartuk eltölteni kevéske szabadidőnk, hanem a csodálatos, kiszámíthatatlan és kihívásokkal teli Öreg hölgy partján. Igen, horgászni indultunk. Két barátom nem igazán nevezhető folyóvízi pecásnak, de ez mit sem von le az est hangulatából. Rafi és az én éves engedélyem bőven elég lesz a ma estére, mert Tibi csak a bandázás és a „vérszívás” kedvéért tartott velünk. Két botra állítottam össze gyorsan egy-egy szereléket, melyet a tavi horgász haverjaim csak pislogva néztek, bár tudjuk, hogy nem egy nagy durranás a "nagyhurkos" végszerelék.
Az egyik horogra csonticsokor került, míg a másikra két kicsi sajtkocka. Míg e falatok a meder fenekén várták az éhező halakat, addig gyorsan egy kis "magyarázkodás" következett, mert barátaim a gyakori kapásokhoz és eredményes pecákhoz vannak szokva. Ezzel szemben a Duna nem ilyen bőkezű és nagyvonalú, sőt mi több, gyakorta igen fukar és szeszélyes. Talán ezért is annyira izgalmas és szép ez a folyóvízi horgászat. Soha nem lehet tudni, hogy mit ad (ha egyáltalán ad) nekünk a folyó, illetve soha nincs két ugyanolyan nap.
Talán már el is könyvelték, hogy itt az ég egy adta világon semmit sem fogunk fogni, mire a spiccem erős mozgásba kezdett. A kapást és a botom vízbe esését a határozott bevágásom szakította meg. Oh, ez jó hal lehet! Nem is hezitáltam tovább, átadtam botom Rafinak, hogy bármi is legyen a cájgon, az legyen az ő érdeme (és persze volt ebben némi marketing is). Rafi is érezte, ennek most a fele se tréfa. Fárasztás közben többször is kirohant hala, majd mikor már azt érezte, hogy a felszerelés nem mozdul, csak egyhelyben áll, elkönyvelte, hogy a pikkelyes kifogott rajta. Alkalmi botjával kicsit közelebb ment a folyóhoz, majd a zsinórt kicsit megtekerte. Ennek hatására a felszerelés ismét visszanyerte szabadságát, mi pedig a jó hangulatunkat.
Nem véletlen az öröm, hisz barátom ismét érezte a ficánkolást a sodrásban. Határozottabbra vette a fárasztást, örvendezve, hogy most végre nem vacak géb van a horgán, mint a hetekkel ezelőtti alkalommal. Közel nyolc perc is eltelt, mire partra terelte élete első komolyabb folyóvízi halát. Csillogó ruházata és hosszúkás teste jól festett a parton, majd Rafi kezében. Barátom, soha rosszabb kezdésed ne legyen, mint egy szép, sérülésektől mentes dunai bajszos! Fotózás után már úszhatott is tovább a barbus, majd gyorsan újra csaliztunk, mert friss csontikat akartunk a horgunk szárára húzni, hátha van még ott hal, ahonnan ez jött. :) Örültem barátom sikerének, mert így élőben láthatta, van itt hal, nem is akármilyen! Persze, nem a gébekre gondolok!

Beszélgetés közben a bot spicce ismét táncba invitálta pillantásom. Apám! Ez már döfi! Gyors reakciómnak köszönhetően már éreztem is botomon az ellenfelem menekülését. Most is át akartam adni a lehetőséget Rafinak, de mondta, hogy ezt most én "oldjam" meg. Oké! Akkor tovább figyelek vízi partneremre, mert úgy tűnt, van meg benne kraft. Nem adta könnyen magát, így csak arra koncentráltam, nehogy most is a mélybe ússzon, és elakadjon a felszerelésem. Izgalmas percek végén partra tessékeltem őkelmét, majd "nyakon" ragadtam. Fényképezés végén ő is visszanyerte szabadságát, tovább úszhatott a márna.

Még egy búcsúdobás fért bele az időnkbe, mert már hajnali egy óra volt. Több kapás ugyan nem jött, mégis boldogan pakoltam össze motyómat, mert tudtam, barátomnak is nagy élmény volt ebből a nagy és titokzatos vízből kifognia márnáját. Egy rossz szavunk sem lehetett, mert másfél óra alatt fogtunk két szép dunai torpedót, jó társaságban és kiváló helyen.

Az első dunai bajszosAz első dunai bajszosAz első dunai bajszos


Címkék:

Pont a napokban gondolkoztam

Pont a napokban gondolkoztam én is egy kis fagyoskodásra a dunaparton. Egészen kedvet kaptam egy pár órás pecához. Jó lett volna megírnod,hogy mikor jártatok kint a dunán, mert az sanos nem derült ki az élménybeszámolóból. Egyébkent gratula, a fogáshoz és a cikkhez is.

Ezek a képek nyáron

Ezek a képek nyáron készültek, sajnos nem most volt. Elég szeszélyes a Duna, soha nem lehet fixen garantálni a sikert, de sokszor érdemes a partjára kinézni és horgászni, mert soha nem lehet tudni:)
Talán ettől is olyan szép:)

Fiúk! A Menyusokról van már

Fiúk! A Menyusokról van már valami hír????????

Nálam semmi hír róluk :( A

Nálam semmi hír róluk :(
A tavalyi és az idei év is betli! :(

Köszi az aránylag gyors

Köszi az aránylag gyors választ , én mindenesetre arra gondolok , hogy a hét végén megnézem a Dunát napközben Márnára és ha lesz még hangulatom estefelé Menyusra , persze a hétvége sacc szerdától olyan vasárnapig.! Ugyanis hétfőtől meló van , de a két hónapos betegálományom (egy sajnálatos joobb kéz műtét) le szeretném zárni egy kis Dunai pecával.Ha lessz eredményem beszámolok , ha nem egyszerűen leírom a tapasztalataimat. Ja főleg a Népszigetre szoktam járni ha a Dunáról beszélek.

Jobbulást:)) Kíváncsi vagyok,

Jobbulást:))
Kíváncsi vagyok, hogy mit sikerül fognod, mert szerintem még hideg a víz a bajszosoknak. A menyusok meg eltűntek. Remélem, hogy sikerül megcáfolnod:))

Bocs , hogy eddig nem

Bocs , hogy eddig nem számoltam be semmiről, de egyszerűen nincs miről. Úgy emlékszem azon a hétvégén peca hlyett " Unokázás" volt , hétfőtől pedig "meló" , mármint febr. 10.-é-től. Azóta is folyamatos túlóra, ugyanis a kéthónapos betegácsi alatt felgyülemlett annyi, és nem csinálja meg senki helyettem ( speckó esztergályos munkák), hogy nem győzöm behozni.
No de ennyit a panaszkodásról.
Viszont azért történtek dolgok: Március közepe -kétharmada tályán kaptam az infót Gzozi barátunktól , hogy telepítés volt a "kis büdösben". Lementem Match bottal persze keszegezni hiszen nem érdekel a ponty, így csak sportolni (én ugyanis nem igen eszem a halat), volt pár spori akik messélték: tegnap voltak vagy negyvenen a kisbüdös elején a befolyásnál , és megis volt a "hal" állt. 1-2 esetenként több ponytyocska. Nos az nap ez egy vasárnap délután , sikerűlt pár keszeget vegyesen kiszedni, finom szerkó ,etetve!
Kb. egy héttel később az öböl komp utcai része volt vizsgálva , szintén hétvége : szombat vagy vasárnap , (ilyen távolságból mindegy) , szóval du.-án 4 óra körül kezdtem szintén pár db. keszeg . Itt kell bocsánatot kérjek a Sanyi- tól , hogy nem ismertem meg, pedig még kéredeztem is tőle: Mi a helyzet érdemes felszerelni? (bocs Sanyi !)
Természetesen többször voltam vidéken (Gyomaendrődön) , ott azért más a helyzet , de ezt talaán majd máskor .
Mindenesetre köszönöm a (Jobbolást) kívánságod, remélem legközelebb konkrétabb beszámólóval tudok jönni. Feltéve ha a FŐNÖKÖM nem mindíg azt mondja: Laci hétvégén is túlóra.
Üdv. goenye
)

Hozzászólás

Bocs a robotok miatt kell.......

style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">