Horgaszat.hu - maradandó dolgok


Csapó sügér - (Perca fluviatilis)

Csapó sügér - (Perca fluviatilis)

Csapó sügér - (Perca fluviatilis) - A vizek farkasa
Ha lehet ilyet mondani, a leggyönyörűbb ragadozó halunk a sügér.
Kitűnő álca számára a csíkos külső a hínarasok és nádasok vidékén. Horgászata élvezetes és szórakoztató.

Jellemzők :
Teste aránylag magas, oldalról lapos. Pikkelyei kicsik és erősek. Szájában elöl tüskék, hátul fogak vannak. A süllőtől eltérően a sügérnek ebfogai nincsenek. Hátúszója tüskés és nagy. Színezete zöldes, sárgás. Oldalán 5-9 sötét sáv található. Úszói lekerekítetek.

Elterjedése :

További képek





Aranymosás a Dunán

Aranymosás a Dunán

Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt, legfőképpen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz. A Duna kisalföldi szakaszán, a csallóközi parton Gúta, Naszvad, Bős, Szap, Csicsó, Füss, Kolozsnéma, Aranyos, Vajka, Medve, Doborgaz lakói éltek aranymosásból. A Szigetközben pedig Ásvány, Lipót, Nagybajos voltak a leghíresebb aranymosó helyek. A Duna mentén egyéb fontos aranymosó helyek voltak még : Győr és Gönyű között. Ezenkívül a Vág, Garam, Ipoly partjain is mostak aranyat.

További képek





A Balaton süllőző térképe

A  Balaton süllőző térképe
Szerzők: 
Zákonyi Botond
Kiadó: 
Hobbi és Sport Kiadó Kft.
Kiadás helye: 
Budapest
Kiadás éve: 
1993
Oldalszám: 
14

Előszó

A kilencvenes évek elején készült a Balaton akadóiról – elsősorban horgászok részére – ez a hasznos kiadvány.
Az itt felsorolt akadók még ma is léteznek, de nem biztos, hogy mind jó, vagy megfelelő állapotban van, hiszen az elmúlt években jelentősen megváltozott a Balaton vízjárása és a tartós alacsony vízszint biztosan hatással volt az akadók minőségére is.





A nagy harcsa - 1906 - Öreg horgász

A nagy harcsa - 1906 - Öreg horgász

Volt itt nálunk a Ferencz-csatornában évek előtt egy a régi időkből visszamaradt „harcsika", - amint őt az én kedves halászom nevezte, ismerte minden sváb gyerek is félelemmel vegyes bámulattal adózott neki. E harcsikának állandó tanyája a zsilipünk falában épített, de nem használt falazott csatorna volt. Innen indult őkelme esténkint rabló hadjárataira. Legtöbbnyire a zsilip alatti mély vízben tartózkodott, néha farkával csapkodott, vagy magát felvetve, oly zajt okozott, mintha egy ló esett volna a vízbe.





Álcázva

Álcázva

Mindent a halakért !





Téli horgászat a Bentán

Az 1622-es fkm-nél ömlik a Dunába a Benta-patak. A Duna-menti Hőerőmű meleg vizével egyesülve, kedvelt tartózkodási helye a halfajok számára. Népszerű téli-nyári horgászhely. A patak völgye védett. A Százhalombattai Hőerőmű felmelegedett hűtővizét a Benta patakba engedik, amely a Dunába folyik. A torkolatnál +6-13°C fokos a víz, amely lényegesen melegebb, mint a téli Duna vize. A környék legismertebb téli vermelő és gyülekező helye......



Címkék:


Vízparton - Bánhidy László színművésszel

Vízparton - Bánhidy László színművésszel

Megvallom, heteken keresztül magam is ott ültem vasárnap reggelente a televízió képernyője előtt, várva a Tüskevár újabb epizódját. Láttam már korábban is a filmet, olvastam ifjúkoromban a könyvet. A történet tehát nem volt új. Ami mégis arra késztetett, hogy e számomra korai időpontban televíziózzak, az a Matula bácsit alakító színész, Bánhidy László lebilincselően kedves alakítása volt. No nem kritikusi babérokra török; ez mások asztala. De megfogott a színészi alakításból sugárzó természetszeretet.



style="display:inline-block;width:336px;height:280px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="5287266349">

Tartalom átvétel